Rendkívül sok magyar devizahiteles károsultat érintő bírósági ügyben tendálnak a magyar bíróságok afelé, hogy a szerződéseknek csupán a részleges érvénytelenségét állapítják meg. Úgyszintén egyes – egyébként rendkívül szakszerűtlen és kétértelmű módon megfogalmazott – kúriai véleményekre hivatkozással pusztán csak a kockázatfeltáró nyilatkozat formai meglétét vizsgálják.

Évek óta több eljárásban – több esetben sikerrel – hangoztatjuk, hogy ez helytelen gyakorlat. E körben többször utaltunk arra, hogy tekintettel az 93/13/EGK irányelvre az európai jogrendszerekben szinte azonos a jogszabályi háttér a hasonló tényállású esetek mögött. Erre tekintettel érdemes figyelembe venni más országok már kifejlett joggyakorlatát.

Egy hasonló ügyben épp a közelmúltban döntött a devizahitelesek javára a Szlovén Legfelsőbb Bíróság, amely egy az egyben az irodánk által évek óta hangoztatott érvek mellett állapította meg egy CHF-alapú fogyasztói hitelszerződés teljes semmisségét. A 2018 januári döntéséről a magyar nyelvű sajtó is beszámolt.

A döntés írásbeli indokolása egyelőre nem áll rendelkezésre teljes terjedelemben, a szóbeli indokolás lényegét azonban a horvát nyelvű sajtóközlemény alapján összefoglaltuk:

A fellebbviteli bíróság megállapította, hogy a CHF-hitelek nem szokványos hitelek, hanem magas kockázatokkal rendelkező pénzügyi termékek, és hogy a bankok nem adtak elegendő információt a fogyasztóknak a hitelszerződésekkel kapcsolatban. Az ítélet megerősítette, hogy az Európai Unió Bírósága C-186/16. sz. döntése által megfogalmazott követelmények nem teljesültek, vagyis a Bíróság kimondta, hogy:

• CHF-re vonatkozó szerződéses kikötés ugyan nyelvtanilag pontos, de nem volt világosan és érthetően elmagyarázva, hogy milyen tényezők hogyan fejtenek ki hatást a mechanizmusra és így milyen események eredeményezhetnek változást a CHF valuta átváltási kurzusára a jövőben, amit a fogyasztó nem tudhatott
• a CHF hitelek nem szokványos kölcsönök, hanem olyan kölcsönök, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a FOREX piacához, így a fogyasztókat erről is külön tájékoztatni kell
• a banknak tájékoztatást kellett adnia arról, hogy hogyan hat ki pontosan az euró nagymértékű értékcsökkenése a fennmaradó adósságára, valamint hogyan fogja növelni fogja a törlesztőrészletet
• egy ilyen különleges termék esetén, amely nem szokványos jelzáloghitel, hanem összetett pénzügyi termék, a banknak fel kell világosítania a fogyasztókat olyan különleges tanácsadókon keresztül, akiknek különleges képesítésük van ilyen munkára
• a bank nem kínált fel a fogyasztók számára terméket az árfolyam-ingadozások kockázatának fedezésre, míg ő maga az ilyen kockázatokkal szemben teljesen védett
• a bank tudta, hogy a fogyasztóknak nincs CHF-jövedelme, és nem kívántak befektetőként spekulálni, hanem a kölcsönt kizárólag az alacsonyabb kamatlábakért vették igénybe
• végül a bank tudta, hogy az euró leértékelődése, és ennek következtében a fogyasztó hitelképességének romlása túlmutat a fogyasztó képességein.

Az indokolás egyben külön kiemeli, hogy a döntés alapjául vették a Spanyolországban, valamint Németországban hozott hasonló felsőbírósági ítéleteket.   

 Amint az indokolás teljes terjedelmében rendelkezésünkre áll, azt is minél hamarabb és minél teljesebb formában közzé fogjuk tenni.  

A részletek miatt keressenek minket bizalommal!