A tőzsdén nem jegyzett részvénytársaság közgyűlése által elfogadott valamennyi határozat formai érvényessége

2014. április 16-án a jénai Felsőfokú Kerületi Bíróság (2 U 608/13. sz. ügy) úgy döntött, hogy a közgyűlésen elfogadott valamennyi határozat érvénytelen, ha akár egyetlen határozat sem felel meg az AktG 130. § (1) bekezdésének első mondatában foglalt formai követelményeknek.

Az alperes nem jegyzett a tőzsdén. A többi határozat mellett a társaság közgyűlése elfogadott egy társasági szerződés-módosítást is. Ezt a módosítást közjegyző előtt hitelesítették, míg a többi határozatot csupán jegyzőkönyvben rögzítették magánírásbeli formában. A felperes részvényes, és azt kéri, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a közgyűlésen elfogadott valamennyi határozat érvénytelen. A jénai Felsőfokú Kerületi Bíróság véleménye szerint az összes határozat az AktG 241. §-ának 2. és 3. pontja alapján érvénytelen, mivel az AktG 130. §-ának (1) bekezdése 1. mondata szerint minden határozatot közjegyző előtt kellett volna hitelesíteni.

Az AktG 130. § (1) bekezdésének 1. mondata értelmében a közgyűlés valamennyi határozatát közjegyzőnek kell hitelesítenie. Az AktG 130. § (1) bekezdésének 3. mondata kivételt biztosít a tőzsdén nem jegyzett társaságok (“kis AG”) esetében:

“A tőzsdén nem jegyzett társaságok esetében elegendő a felügyelőbizottság elnöke által aláírt jegyzőkönyv, feltéve, hogy nem hoznak olyan határozatokat, amelyekhez a törvény háromnegyedes vagy annál nagyobb többséget ír elő.”
Az AktG 179. § (1) bekezdésének első mondata és 179. § (2) bekezdésének első mondata értelmében az alapszabály bármely módosításához háromnegyedes többség szükséges.

A jénai felsőbb tartományi bíróság érvelését az AktG 130. § (5) bekezdésének szövegére alapozza. Az AktG 130. § (5) bekezdése előírja, hogy az igazgatóságnak közvetlenül a közgyűlés után közjegyző által hitelesített másolatot kell benyújtania a cégnyilvántartáshoz. Nem tőzsdén jegyzett társaság esetében – amelyre az AktG 130. § (1) bekezdésének 3. mondata vonatkozik – elegendő a felügyelőbizottság elnöke által aláírt másolat. A jelen ügyben azonban csak az alapszabály-módosítást hitelesítették közjegyző előtt. Ráadásul az egész közgyűlés részekre bontása értelmetlen lenne. A közgyűlés önálló ténybeli folyamatot képez, amelyet vagy teljes egészében közjegyző előtt kell hitelesíteni, vagy magánírásbeli formában alá kell írni.

Gyakorlati megjegyzés: Az igazgatóságnak célszerű minden egyes határozat esetében megvizsgálnia, hogy az AktG 130. § (1) bekezdésének első mondatában foglalt formai követelmények teljesültek-e. Ellenkező esetben minden határozat megtámadhatóvá válhat.
Jogszabály-megfogalmazási tipp: Az AktG 130. § (1) bekezdésének 3. mondata minden esetben alkalmazhatatlan, amennyiben a törvény háromnegyedes többséget ír elő. Ez azonban nem akadályozza meg a vállalkozót abban, hogy az alapszabályban háromnegyedes többséget határozzon meg. Az AktG 130. § (1) bekezdésének 1. mondata szövegezése nem vonatkozik pontosan erre a többségi típusra.
Ezzel összefüggésben a karlsruhei Felsőfokú Kerületi Bíróság (2013. október 9., 7 U 33/13. sz. ügy) úgy döntött, hogy a közgyűlés elnöke akkor is jogosult a jegyzőkönyvet aláírni, ha nem ő a felügyelőbizottság elnöke.