A teljesítés megtagadásának joga állami kötvények esetében

Sem az állam által kihirdetett fizetési moratórium, sem a többi kötvénytulajdonossal kötött adósságátalakítási megállapodások nem keletkeztetnek a nemzetközi jog szerinti teljesítés megtagadásának jogát.

Az alperes állam, Argentína, 1997-ben kibocsátott egy 8% jelzésű, 1997/2009 lejáratú német márka kötvényt, amelynek teljes névértéke 1 milliárd DM volt. A kötvény feltételei szerint a német jog alkalmazandó, és a joghatósági hely Frankfurt am Main. Argentína jelenleg megtagadja az államkötvény névértékének visszafizetését és a kamatok megfizetését. A felperes befektető az államkötvényeket még azelőtt szerezte meg, hogy Argentína pénzügyi válság miatt közrendészeti vészhelyzetet hirdetett volna, és a kötelezettségek és adósságfizetések átszervezése céljából rendelettel felfüggesztette volna a külföldi adósságszolgálatot. Az ország ezt követően más hitelezőkkel is átszervezési megállapodásokat kötött.

A nemzetközi jog alapján az úgynevezett „holdout” hitelezőkkel szemben – akik elutasítják az adósságátalakítást – fennálló teljesítésmegtagadási jog sem a kihirdetett fizetési moratóriumból, sem a többi hitelezővel kötött adósságátalakítási megállapodásokból nem származik. A német Alaptörvény 25. cikke értelmében nem létezik olyan általános nemzetközi jogi szabály, amely feljogosítaná egy államot arra, hogy egy magánszeméllyel szemben jogilag kifogásolható magatartásra hivatkozva megtagadja az esedékes magánjogi fizetési követelések teljesítését, hogy ezáltal kényszerítse az adott magánszemélyt a kibocsátott állampapírok hitelezők többségével egyeztetett szerkezetátalakításában való részvételre. A nemzetközi jog nem ismer el olyan egységes államcsődjogot, amelyből az adósságok felszámolására vagy szerkezetátalakítására vonatkozó általános szabály levezethető lenne. A kötvényfeltételekben manapság rendszeresen szereplő kollektív fellépési záradékok sem vezetnek eltérő következtetésre; inkább kifejezetten meg kell állapodni bennük ahhoz, hogy a kötvényfeltételekkel kapcsolatos többségi döntések lehetségessé váljanak.

Gyakorlati megjegyzés: Új kötvénykibocsátások esetén ügyelni kell arra, hogy a kötvénykibocsátási feltételek kifejezetten rendelkezzenek a német értékpapír-törvény (Schuldverschreibungsgesetz – SchVG) 5. §-a és az azt követő szakaszok alkalmazhatóságáról. Ez lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy többségi határozattal jóváhagyják a kötvény szerkezetátalakítását, amely minden kötvénytulajdonosra hatályos.