Az EUB ítélete a fogyasztói hitelszerződések alapvető elemeiről

A Ravensburgi Kerületi Bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti eljárás keretében az Európai Unió Bírósága döntést hozott a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló, valamint a 87/102/EGK tanácsi irányelvet hatályon kívül helyező, 2008. április 23-i 2008/48/EK irányelv értelmezéséről (2021. szeptember 9-i ítélet, C-33/20; C-155/20; C-187/20).
A regionális bíróság előtt folyó eljárás a fogyasztók és a VW Bank, a BMW Bank, valamint a Skoda Bank között létrejött gépjármű-hitel-szerződésekre vonatkozott. Néhány fogyasztó több év elteltével felmondta a szerződéseket. Az EUB most nagyrészt a fogyasztók javára döntött. A hitelszerződésekben szereplő információk nagyrészt nem felelnek meg az alkalmazandó uniós jogszabályoknak, ezért a szerződéseket fel lehet mondani.

Az elállási jog érvényes gyakorlásának szempontjából döntő kérdés az volt, hogy megkezdődött-e a 2008/48/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésében előírt 14 napos elállási határidő. Ehhez szükséges, hogy a fogyasztó megkapta a fogyasztói hitelekről szóló irányelv 10. cikke szerint előírt összes szerződési feltételt és tájékoztatást.
Alapvető elemek

Az Európai Unió Bírósága (CJEU) szerint ezek az információk a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének a), c) és e) pontja értelmében magukban foglalják annak egyértelmű és tömör jelzését, hogy a szerződés “kapcsolt hitelmegállapodás”, valamint annak időtartamát.
A 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének l) pontja értelmében a hitelszerződésben meg kell határozni a szerződés megkötésének időpontjában alkalmazandó késedelmi kamatlábat konkrét százalékos értékben, és konkrétan le kell írni a késedelmi kamatláb kiigazításának mechanizmusát. A számítási módszernek az átlagos fogyasztó számára könnyen érthetőnek kell lennie, és lehetővé kell tennie a fogyasztó számára, hogy a hitelszerződésben szereplő információk alapján kiszámítsa a késedelmi kamatlábat.

A 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének r) pontja értelmében az átlagos fogyasztónak képesnek kell lennie arra, hogy a korai visszafizetésért járó kártérítést egy konkrét és érthető módon meghatározott számítási módszer segítségével kiszámítsa.
A 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének t) pontja értelmében a szerződésnek tartalmaznia kell továbbá a bíróságon kívüli panasz- és jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos valamennyi lényeges információt, valamint – adott esetben – azok költségeit is.
Nem lényeges elemek

Ezzel szemben a 2008/48/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése a 3. cikk n) pontjában meghatározott kapcsolódó hitelmegállapodás esetében nem írja elő, hogy tájékoztatást kell nyújtani az ilyen szerződés sajátos jellemzőiről, például arról a tényről, hogy a hitelezőnek kifizetett hitelösszeg mértékéig a fogyasztó mentesül a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettsége alól.

A 2008/48/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szintén nem írja elő, hogy tájékoztatást kell nyújtani azokról a felmondásra vonatkozó nemzeti szabályokról, amelyek az uniós jog alapján nem is alkalmazandók.
Következmények

Az Európai Unió Bíróságának ítélete azt jelenti, hogy számos fogyasztói hitelmegállapodás visszavonható. A 14 napos elállási határidő csak akkor kezdődik, ha a 2008/48/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerint előírt tájékoztatás beérkezett. Amennyiben a hitelmegállapodásokból hiányoznak alapvető elemek – ideértve különösen a fent említett tájékoztatást –, az EUB megállapította, hogy sem a jogvesztés, sem a joggal való visszaélés nem hivatkozható.
Ennek megfelelően egyes esetekben a megállapodások még évekkel a megkötésük után is visszavonhatók.
A gyakorlatban alkalmazott számos szerződéses rendelkezés nem felel meg az Európai Unió Bíróságának ítéletében meghatározott követelményeknek. Mivel az irányelv – a jelzáloggal biztosított hitelek kivételével – minden fogyasztói hitelmegállapodásra vonatkozik, az autóhiteleken kívül számos más fogyasztói hitelmegállapodást is érint.