Szövetségi Bíróság: Kártérítés ítélhető meg akkor is, ha a devizahitel érvényes

Az ítélet szerint a bíróságnak akkor is meg kell vizsgálnia a devizában eladósodott hitelfelvevő által benyújtott kártérítési igényt, ha maga az alapul szolgáló hitelmegállapodás érvényesen jött létre. A hitelmegállapodás megkötése előtt szükségszerűen tanácsadói kapcsolat jön létre a bank és a fogyasztó között. Ha a bank megsérti az e tanácsadói kapcsolatból fakadó kötelezettségeit – például az érintett kockázatokkal kapcsolatban nem nyújt megfelelő tájékoztatást –, akkor felelőssé válhat a fogyasztó számára az ebből eredő kár megtérítéséért.

Az ügy lényege

Egy észak-rajna-vesztfáliai önkormányzat svájci frankban denominált hitel segítségével refinanszírozta meglévő hiteleit.

A svájci frank jelentős felértékelődését követően vita alakult ki arról, hogy a bank megfelelően elmagyarázta-e a vonatkozó kockázatokat és az azok enyhítésére vagy kezelésére rendelkezésre álló alternatívákat. Az önkormányzat azzal érvelt, hogy még ha a bank tájékoztatásában tapasztalt esetleges hiányosságok nem is voltak elégségesek a kölcsönszerződés érvénytelenné nyilvánításához, ennek ellenére jogosultnak kell lennie kártérítési igényt érvényesíteni a bankkal szemben.

Az önkormányzat keresetét mind a Kerületi Bíróság (Körzeti Bíróság) és a Felsőbb Regionális Bíróság által (Fellebbviteli Bíróság). Végül azonban a BGH az ügyet visszautalta az alsóbb fokú bíróságokhoz, hogy azok újból vizsgálják meg a fizetendő kártérítés összegét.

Egy magyar fogyasztó azonnal felteheti a következő kérdést: ha Magyarországon devizahitel felvételére kerül sor, miért nem kaptak a hitelfelvevők hasonlóan részletes tájékoztatást a kockázatokról, valamint azok elkerülésére vagy enyhítésére rendelkezésre álló eszközökről?

Az alsóbb fokú bíróságok úgy vélték, hogy a bank által szolgáltatott információk elegendőek voltak mind a megállapodás érvényességének megállapításához, mind pedig ahhoz, hogy a bankot mentesítsék a kártérítési felelősség alól.

A BGH azonban nem osztotta ezt a következtetést. Véleménye szerint a devizahitel nem minősül rendes ügyletnek.

Maga a BGH is elismerte, hogy az ügyben közzétett tájékoztatások – amelyek lényegesen részletesebbek voltak, mint a Magyarországon általánosan alkalmazott szokásos kockázati tájékoztatók – elegendőek voltak ahhoz, hogy biztosítsák a szerződés érvényes megkötését.

Ennek ellenére a fogyasztó kártérítést követelhet

A megállapodás érvényessége ellenére a BGH úgy ítélte meg, hogy a fogyasztónak még így is joga lehet kártérítésre.

A Bíróság megállapította, hogy a felek között nem jött létre befektetési tanácsadási megállapodás. Következésképpen a befektetési tanácsadásra kifejezetten alkalmazandó szabályok nem voltak közvetlenül alkalmazhatók.

Azonban még az írásbeli kölcsönszerződés megkötése előtt egy külön pénzügyi tanácsadói kapcsolat a bank és a leendő hitelfelvevő között szükségszerűen létrejön. Ezen tanácsadói kapcsolat keretein belül a fogyasztóknak nyújtandó tájékoztatásra szigorúbb követelmények vonatkoznak, mint azok, amelyeket a szerződés érvényességének vagy érvénytelenségének megállapításakor alkalmaznak.

Ennek megfelelően a szerződés érvényességére vonatkozó követelmények teljesítése nem jelenti automatikusan azt, hogy a bank minden tanácsadási kötelezettségét teljesítette.

Mit kell megvizsgálni?

A BGH megállapította, hogy az újbóli eljárás során az alsóbb fokú bíróságnak meg kell állapítania a fogyasztó által elszenvedett kár pontos összegét, amely abból ered, hogy a bank elmulasztotta a devizakockázat elleni megfelelő védelmi intézkedések ajánlását.

Más szavakkal: a központi kérdés nem az, hogy a megállapodás érvényes volt-e, hanem az, hogy a hitelfelvevő szenvedett-e olyan további veszteségeket, amelyek elkerülhetők lettek volna, ha a bank megfelelő tanácsadást és kockázatkezelési megoldásokat nyújtott volna.

Magyarország szempontjából

Mivel a vonatkozó európai jogi keret Németországban és Magyarországon is lényegében megegyezik, és mivel az alapul szolgáló polgári jogi elvek nagyjából hasonlóak, az ítélet indoklása a magyar jogi kontextusban is releváns lehet.

Lehetséges következmények a magyar joggyakorlatra nézve

Az eset alátámaszthatja a következő következtetéseket:

• A fogyasztói státusz elismerése nemcsak magánszemélyek, hanem vállalatok és egyéb szervezetek esetében is lehetséges.
• A hitelfelvevő akkor is kártérítési igényt támaszthat a bankkal szemben, ha maga a hitelszerződés továbbra is érvényes és végrehajtható.
• Egy korábbi, az érvénytelenségi keresetet elutasító jogerős ítélet nem feltétlenül jelenthet abszolút akadályt egy későbbi kártérítési per indításának.
• A kártérítési igények esetenként kívül eshetnek mind a magyar devizahitel-rendezési jogszabályok hatályán, mind a Legfelsőbb Bíróság korábbi, a fogyasztók számára kedvezőtlen ítéleteinek hatályán (Kúria).

Amennyiben további kérdései lennének, vagy jogi tanácsra lenne szüksége a témával kapcsolatban, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.