Visszatérés a munkahelyre a vírus után

A COVID-19-járvány harmadik hullámát követő hetekben egyre több munkáltató döntött úgy, hogy újraindítja a személyes munkavégzést, ami a munkavállalók tömeges visszatérését eredményezheti korábbi munkahelyeikre, vagy akár teljesen új munkahelyekre is. A következő cikk azokat a munkajogi és adatvédelmi kérdéseket vizsgálja, amelyek a visszatérés során felmerülhetnek.

Megtudhatja-e a munkáltató, hogy egy munkavállaló immunis-e? Ha igen, miért?

A magyar Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató kötelezheti a munkavállalót olyan nyilatkozat megtételére vagy olyan személyes adatok megadására, amelyek a munkaviszony létesítéséhez, fennállásához vagy megszűnéséhez, illetve a munkaviszonyból eredő követelések érvényesítéséhez kapcsolódnak (10. § (1) bekezdés).

Magától értetődő, hogy a fertőzéssel vagy az immunitással kapcsolatos információk relevánsak a munkaviszony teljesítésének szempontjából. Gondoljunk csak bele, milyen hatással járhat a munkahely szervezésére az elkövetkező hetekben, ha egy olyan munkavállalónál, aki korábban szoros közelségben dolgozott kollégáival, megerősített fertőzést állapítanak meg. A pandémia első két hulláma során szerzett tapasztalatok alapján a munkáltatóknak egyértelmű érdeke fűződik az ilyen zavarok megelőzéséhez.

Ezzel kapcsolatban a magyar munkavédelmi törvény előírja, hogy a biztonságos és egészséges munkakörülmények biztosítása érdekében a munkáltatóknak – figyelembe véve a változó körülményeket – minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében (54. § (7) bekezdés).

Az a tény, hogy a munkahelyre járó összes munkavállaló jóváhagyott oltást kapott, és ezért nagy valószínűséggel immunitással rendelkezik, indokolhatja bizonyos egészségvédelmi intézkedések enyhítését. Ennek következtében a munkáltatóknak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy időszerű és átfogó információkat szerezzenek munkavállalóik oltási és immunitási állapotáról. Ez különösen fontos, mivel lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy hatékonyabban szervezzék a helyszíni munkavégzést, és a termelékenységet közelebb hozzák a világjárvány előtti szinthez.

Ezt az érvelést alátámasztja a Magyar Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által közzétett legújabb iránymutatás (hivatkozási szám: NAIH-3903-1/2021). A hatóság kifejezetten kijelenti, hogy foglalkoztatási, munkavédelmi, munkaegészségügyi vagy munkaerő-gazdálkodási célokból, valamint a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető, a munkahelyi biológiai expozícióra vonatkozó, objektíven elvégzett kockázatértékelés alapján bizonyos munkakörökben vagy munkavállalói csoportok esetében szükséges és arányos lehet, hogy a munkáltató megismerje, rendelkeznek-e a munkavállalók immunitással a koronavírus ellen.

A hatóság célkitűzése szorosan tükrözi a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott szándékot. A NAIH iránymutatása szerint e rendelet célja egyrészt az immunizált munkavállaló, másrészt a munkatársak, harmadrészt pedig azok a harmadik felek védelme, akik kapcsolatba kerülhetnek a munkavállalóval, például az ügyfelek. Ezenkívül támogatja a munkáltatókat jogi kötelezettségeik teljesítésében.

Mire kell különös figyelmet fordítani az egészségügyi adatok feldolgozása során?

A NAIH hangsúlyozza, hogy az oltási státuszra vonatkozó információk a GDPR értelmében egészségügyi adatnak minősülnek.

Mivel a munkáltatók az alkalmazandó adatvédelmi szabályok értelmében adatkezelőnek minősülnek (a GDPR 4. cikkének (7) bekezdése), felelősséggel tartoznak az általuk végzett bármely adatkezelés jogszerűségének biztosításáért. A munkáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül egyértelműen tájékoztatniuk kell a munkavállalókat az adatkezelés céljáról és jogalapjáról egyaránt.

Az adatkezelés célja – összhangban a fentebb ismertetett szempontokkal – viszonylag egyértelmű: a munkahelyi biztonság biztosítása és a jogszerű munkaerő-gazdálkodás elősegítése. A védett státusz megszerzésének fontosságát – amely leggyakrabban az oltáson, nem pedig a betegségből való felépülésen keresztül valósul meg – aligha kell tovább magyarázni.

A NAIH továbbá rámutat arra, hogy az ilyen adatkezelés kizárólagos célja az lehet, hogy a munkáltatók megtehessék a munkaügyi jogszabályok, a munkavédelmi és egészségvédelmi előírások, valamint a szervezeti követelmények betartásához szükséges intézkedéseket, és ezáltal megállapíthassák, hogy a munkavállalók rendelkeznek-e immunitással a COVID-19 ellen.

A hatóság azt is hangsúlyozza, hogy a célnak valósnak és igazolhatónak kell lennie. Ennek megfelelően, ha egy munkáltató úgy dönt, hogy ilyen információkat gyűjt, akkor azokat ténylegesen fel kell használnia a megfelelő intézkedések meghozatalához, és ezeket az intézkedéseket megfelelően dokumentálnia kell. Ezen felül a feldolgozott adatok körének a kitűzött cél eléréséhez alkalmasnak és szükségesnek kell lennie.

Fontos megemlíteni továbbá az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) adatminimalizálási elvét (5. cikk (1) bekezdés c) pontja), amely előírja, hogy kizárólag azokat az egészségügyi adatokat szabad feldolgozni, amelyek a megjelölt célhoz szigorúan szükségesek és arányosak.

A koronavírus elleni immunitás igazolásáról szóló 60/2021. (II.12.) kormányrendelet szabályozza azokat a hivatalos nyilvántartásokat, amelyekben az oltási státuszt rögzítik, és meghatározza az említett nyilvántartások vezetéséért felelős hatóságokat. A rendelet továbbá előírja, hogy az immunitás igazolása történhet akár a Magyarországi Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) üzemeltetője által biztosított alkalmazáson keresztül, akár a hivatalos immunitási igazoláson keresztül.

Ezen szabályok alapján a munkáltatók kizárólag a jelentkezési lapon vagy a védettségi igazoláson szereplő adatokat dolgozhatják fel, amelyek hivatalos közokmánynak minősülnek. E célból a koronavírus elleni védettségre vonatkozó további információkat jogszerűen nem szabad gyűjteni vagy feldolgozni.

Az egészségügyi adatok feldolgozásának szükségességét és arányosságát illetően a NAIH azt is hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedések csak akkor indokoltak, ha a kockázat szintje kellően magas. Például az immunitással kapcsolatos információk kiterjedt gyűjtésének szükségessége nem igazolható az állandó távmunka esetében, ahol a kollégákkal kapcsolatos fertőzésveszély nem jelent releváns tényezőt.

Az arányosság elve továbbá azt is jelenti, hogy a munkáltatók csak annyit kérhetnek a munkavállalóktól, hogy mutassák be az alkalmazást vagy az immunitási igazolást. A munkáltatók nem készíthetnek másolatot, szkennelt másolatot vagy fényképet ezekről a dokumentumokról, és a bennük szereplő információkat semmilyen formában nem tárolhatják.

Gyakorlati következmények

Az immunitási igazolások áttekintése alapján a munkáltatók megfelelő szervezési intézkedéseket hozhatnak. Például előírhatják, hogy azok a munkatársak, akik még nem rendelkeznek védettséggel, továbbra is távolról dolgozzanak, vagy úgy helyezhetik el a nem immunis munkavállaló munkaállomását, hogy az egy immunis munkatárs munkaállomása mellett legyen.

Következtetés

Ebből egyértelműen kitűnik, hogy az oltásnak és az abból eredő immunitási állapotnak jelentős következményei vannak a munkajog, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint az adatvédelem terén. Ez az összefoglaló a legfontosabb szempontokat emelte ki.

Amennyiben jogi tanácsra van szüksége ebben a témában vagy bármely más ügyben – akár munkáltatóként, akár munkavállalóként –, kérjük, ne habozzon kapcsolatba lépni irodánkkal.