Előírhatja-e a munkáltató a munkavállalónak, hogy oltassa be magát? Megszüntethető-e a munkaviszony, ha a munkavállaló megtagadja az oltást?

1. Jogalap és hatálybalépés

2021. október 29-én kora hajnalban a kormány kiadta a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. sz. (X.28.) kormányrendeletet, amely 2021. november 1-jén, Mindenszentek napján lépett hatályba. A rendelet célja annak biztosítása, hogy a munkáltatói szervezetek javaslatára a vállalatok és vállalkozások – amennyiben azt a munkavállalók biztonsága érdekében szükségesnek tartják – a munkavégzés feltételeként előírhassák a munkavállalók számára a koronavírus elleni oltást.

1. Személyes hatály

A kormányrendelet kimondja, hogy személyi hatálya kiterjed azokra a “foglalkoztatottakra”, akik nem állami vagy önkormányzati intézmények alkalmazottai (akik számára az oltás egy másik rendelet, a 599/2021. (X.28.) kormányrendelet értelmében kötelező). Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban a kormányrendelet legfontosabb alanyai a magyar Munka Törvénykönyvében meghatározott munkavállalók, azaz a Magyarországon foglalkoztatott személyek túlnyomó többsége. Mivel tehát ez a foglalkoztatottak csoportja áll a szabályozás középpontjában, a továbbiakban a kormányrendelet által “foglalkoztatott személyekként” meghatározott csoportra annak tényleges tartalmi jelentése szerint, azaz munkavállalóként fogunk hivatkozni.

III. Az oltás, mint a munkavégzés feltétele

A rendelet szerint általános szabályként a munkáltató – az egészség védelme érdekében, valamint a munkahely és a munkakör sajátosságait figyelembe véve – a munkavégzés feltételeként előírhatja az oltást azoknak a munkavállalóknak, akik korábban még nem kaptak oltást.

Mit jelent az, hogy az oltást a munkavégzés feltételeként határozzák meg? A munkáltató a rendelkezésében meghatározza az oltás beadásának határidejét, amely egydózisú vakcina (pl. Janssen) esetén legalább 45 nap, kétdózisú vakcina (a legtöbb vakcina, pl. a Pfizer) esetén pedig az első adag beadásától számított legalább 45 nap. Kétadagos vakcina esetén a második adagot az oltást végző orvos által meghatározott időpontban kell beadni.

1. Hogyan tájékoztatja a munkáltató a munkavállalót arról, hogy az oltás kötelező?

A gyakorlatban a rendeletben említett munkáltatói “intézkedés” a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltatói utasítás formájában valósulhat meg. Ez elektronikus úton (e-mailben) vagy papír formában is kiadható – a szóbeli értesítés tehát nem elegendő –, és az utasításnak tartalmaznia kell a fenti III. szakaszban az egyszeri és kétszeri adagolású vakcinákra vonatkozóan meghatározott határidőket. Fontos megemlíteni azt is, hogy a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót az oltás elmulasztásának lehetséges jogi következményeiről. Erre részletesebben a VI. szakaszban térünk ki.

1. Mikor nem kötelező az oltás?

Bár csak szűk körben, a kormányrendelet lehetővé teszi, hogy az oltás ne legyen mindenki számára kötelező. Ez a kivétel a következő: a munkavállalótól nem követelhető meg az oltás, ha az egészségügyi okokból ellenjavallt, és ezt orvosi vélemény is alátámasztja. Az ilyen orvosi véleményt a munkavállaló kérésére a munkáltató szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa állítja ki, vagy ennek hiányában egy másik orvos, aki jogosult a munkavállaló munkaviszony keretében végzett tevékenységre való egészségügyi alkalmasságának értékelésére, vagy ennek hiányában a háziorvos.

1. Az oltás elmulasztásának jogi következményei: felmondható-e a munkaviszony, ha az érintett személy megtagadja az oltást?

A fokozatosság elvének figyelembevételével a kormányrendelet lényegében két különböző jogi következményt rendel az oltás megtagadásához. Első lépésként a enyhébb jogi következmény lép életbe, nevezetesen a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra helyezése. Ha ez nem vezet a kívánt eredményre, második lépésként a munkavállaló munkaviszonyát akár azonnali hatállyal is fel lehet bontani. Ezek a részletes szabályok a következők:

1. Fizetés nélküli szabadság

Amennyiben a munkavállaló a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem kapta meg az oltást, a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a munkavállaló számára, kivéve, ha a munkavállaló a fenti V. szakaszban leírt kivételek alapján mentesül az oltás alól. Ha az ebből az okból elrendelt fizetés nélküli szabadság után a munkavállaló megkapja az oltást, a munkáltatónak haladéktalanul meg kell szüntetnie a fizetés nélküli szabadságot.

2. Azonnali hatályú felmondás

A munkáltató felbonthatja a munkavállalóval fennálló jogviszonyt a munkaviszony megszüntetésével vagy azonnali hatállyal történő felmondással, ha az ebből az okból elrendelt fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy év eltelt, és

1. a) a munkavállaló nem igazolta a munkáltatónak, hogy megkapta az oltást, és
2. b) a munkavállaló nem mutatja be a mentességre vonatkozó orvosi véleményt.

VII. Összefoglalás

 Ebből egyértelműen kitűnik, hogy az oltás kötelezővé tételével párhuzamosan a jogalkotó egy rendkívül szigorú, jogi következményekkel járó rendszert is létrehozott azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik jogellenül megtagadják az oltás felvételét: végső esetben akár a munkáltató legszigorúbb intézkedése, azaz az azonnali hatályú felmondás is alkalmazható. A fenti összefoglaló a legfontosabb információkat tartalmazza. Amennyiben munkáltatóként vagy munkavállalóként, illetve más jogterülettel összefüggésben jogi tanácsra van szüksége ezzel a témával kapcsolatban, kérjük, forduljon bizalommal ügyvédi irodánkhoz.