A tervezett reform kiterjesztené a jogosultsági köröket, visszaállítaná a vállalati számlázást, és javítaná a teljes munkaidőben dolgozó kis adófizetők társadalombiztosítási helyzetét.
A magyar kormány 2027-től a kisvállalkozók tételes adójának (KATA) jelentős átalakítását javasolta. A tervezet szerint a rendszer ismét nyitva állna a nyugdíjasok, az egyetemi hallgatók és a részmunkaidős vállalkozók számára. A havi átalányadó mértéke a teljes munkaidőben dolgozó adófizetők esetében 100 000 forint, a részmunkaidőben dolgozók esetében pedig 50 000 forint lenne, míg az éves bevételi határ 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedne.
Vállalati számlázás és adóelkerülés elleni biztosítékok
A KATA-adóalanyok ismét számlázhatnának vállalatoknak és egyéb szervezeteknek. Az ilyen fizetőktől származó bevételekre 15% adó vonatkozna, amelyből a rögzített KATA-befizetéseket beszámítanák. Egy egész évben tevékenykedő, teljes idejű adózó esetében tehát csak akkor merülne fel további fizetési kötelezettség, ha az éves vállalati forrásból származó bevétele meghaladná a 8 millió forintot. Ha azonban az éves bevétel legalább fele ugyanattól a fizetőtől vagy kapcsolódó személyektől származik, a KATA-státusz az adott év végén megszűnne. Ez a korlátozás a burkolt munkaviszonyok megelőzését szolgálja.
Átmeneti szabályok és a társadalombiztosításra gyakorolt hatások
A jelenlegi és a módosított rendszer 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működne. Azok az adófizetők, akikre 2026 végén már a jelenlegi KATA-szabályok vonatkoznak, ideiglenesen továbbra is abban a rendszerben maradhatnak, 2027-ben havi 75 000 forintot, 2028-ban pedig havi 100 000 forintot fizetve. A jelenlegi rendszer 2029-ben megszűnne, míg az új rendszer szerinti átalányadó 2028-tól a törvényes minimálbérhez lenne kötve.
Az új KATA-rendszerbe belépő teljes munkaidős adófizetők esetében a havi társadalombiztosítási juttatási alap 2027-ben 317 000 forintra emelkedne, 2028-tól pedig megegyezne az érvényes minimálbérrel. Ez növelné a beteg-, anyasági és nyugdíjellátások alapját, és várhatóan megszüntetné a nyugdíjösszegek kiszámításakor jelenleg alkalmazott arányos csökkentést. A részmunkaidős KATA-adófizetők továbbra sem szereznének biztosítási jogviszonyt kizárólag a KATA révén. Összességében a reform szélesítené az egyszerűsített adórendszerhez való hozzáférést és javítaná a társadalombiztosítási lefedettséget, miközben magasabb fix befizetéseket és szigorúbb védelmi intézkedéseket írna elő az egyetlen vállalati ügyféltől való függőség ellen.