A választottbírósági megállapodások kötelező ereje a csődgondnokokra nézve

A választottbírósági megállapodások már évek óta egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kereskedelmi jogban. Ennek elkerülhetetlen következménye, hogy a csődbiztosok is egyre gyakrabban szembesülnek az adós által a csőd előtt megkötött választottbírósági megállapodásokkal. A Német Szövetségi Bíróság állandó joggyakorlata szerint a csődbiztos elvileg köteles tiszteletben tartani az adós által megkötött választottbírósági megállapodást.

A biztosítékként átruházott követelések behajtása esetén a Német Szövetségi Bíróság szenátusa kifejezetten tisztázta ezt a kérdést. A szenátus azonban arra is rámutatott, hogy más a helyzet, ha olyan fizetésképtelenségi gondnok jogát érinti, amelyet az adós rendelkezési jogköréből kivontak. Ennek megfelelően, amennyiben a kérdés a fizetésképtelenség megakadályozására irányuló eljárásra (az InsO 129. §-a és az azt követő §-ok) vagy a felszámoló az InsO 103. §-a szerinti választási jogára vonatkozik, a kötelező hatály nem érvényesül.

(Szövetségi Legfelsőbb Bíróság, 2013. április 25-i ítélet – IX ZR 49/12 = BeckRS 2013, 12813, az NJW Spezial 19/2013-as számából)