A magyar vállalkozások világában a betéti társaság, közismert nevén a Bt., hosszú időn keresztül az egyik legnépszerűbb cégformának számított. Bár az elmúlt években egyre több vállalkozó döntött a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) mellett, a Bt. továbbra sem tűnt el sem a köztudatból, sem a gazdasági életből.
Hány ember alapíthat betéti társaságot?
A betéti társaság sajátossága, hogy alapításához legalább két tag szükséges: egy beltag és egy kültag.
A két szerepkör közötti legfontosabb különbség a felelősség kérdésében mutatkozik meg. Míg a kültag főszabály szerint kizárólag a társaságba bevitt vagyoni hozzájárulásának mértékéig felel, addig a beltag korlátlanul köteles helytállni a társaság tartozásaiért.
A Bt. egyik legnagyobb előnye éppen az egyszerűségében rejlik. A jogszabályok nem írnak elő minimális tőkekövetelményt, így a társaság viszonylag alacsony induló költségekkel is megalapítható, akár 1.000 forintos vagyoni hozzájárulással. Ez különösen vonzó lehet azok számára, akik kisebb szolgáltató vállalkozást indítanak, vagy üzleti ötletüket kívánják piacra vinni jelentősebb kezdőtőke nélkül. A működés is sok esetben egyszerűbb, mint a tőketársaságok esetében, ezért a döntéshozatal gyorsabb és rugalmasabb lehet.
Ugyanakkor a Bt. alapítása során érdemes figyelembe venni azokat a kockázatokat is, amelyek hosszabb távon jelentős következményekkel járhatnak. A korlátlan helytállási kötelezettség a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy üzleti kudarc, jelentősebb adótartozás vagy sikeres kártérítési igény esetén a beltag magánvagyona sem feltétlenül marad érintetlen. Ez különösen olyan ágazatokban jelenthet problémát, ahol magasabb az üzleti kockázat.
„Akkor nem leszek többé beltag, kilépek. Megoldás?”
Röviden:nem
A Polgári Törvénykönyv kifejezetten megszorító szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor a beltag a helytállási kötelezettség alól kívánna mentesülni.
A Ptk. szerint a társaság volt tagja, valamint a megszűnt tag jogutódja a tagsági jogviszony megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül ugyanúgy köteles helytállni a tagsági jogviszony fennállása alatt keletkezett társasági tartozásokért, mint a tag a tagsági jogviszonya időtartama alatt.
Magyarán: a beltag a kilépésével nem tudja „hátrahagyni” a korábban keletkezett kötelezettségeket. A tagsági jogviszony megszűnését követően még öt évig helytállni köteles azokért a tartozásokért, amelyek a tagsági viszony fennállása alatt keletkeztek.
Helytállás vagy felelősség?
A fentiek megértéséhez érdemes tisztázni a helytállás fogalmát is.
A törvény nem véletlenül nem a „felelősség” kifejezést használja ezeknél a társaságoknál (Kkt.). A helytállás a polgári jogi felelősségtől eltérő jogintézmény, amely nem teszi lehetővé a klasszikus kimentést (vagyis a felelősség alóli mentesülés lehetőségét).
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a társaság nem képes teljesíteni kötelezettségeit, a beltag saját vagyonával korlátlanul köteles helytállni a társaság tartozásaiért. A hitelező szempontjából a beltag vagyona ilyenkor gyakorlatilag ugyanúgy fedezetként szolgálhat, mint a társaság vagyona.
Ezzel szemben a polgári jogi felelősségi szabályok számos esetben lehetőséget biztosítanak arra, hogy az érintett fél bizonyos körülmények fennállására hivatkozva kimentse magát a felelősség alól. A beltag helytállási kötelezettsége azonban ennél lényegesen szigorúbb konstrukció.
Annak érdekében, hogy a hitelező a vagyonához könnyedén hozzá tudjon jutni, egy esetleges tartozásból eredő jogvita esetén mind a társaságot és mind a beltagot (beltagokat, ebben az esetben egyetemlegesen felelnek a beltagok) lehet perelni. A bíróság először a társaság vagyonát vizsgálja meg, amennyiben abból nem kielégíthető a hitelező, abban az esetben jön(nek) a beltag(ok).
Bt. vagy Kft.?
A mai üzleti környezetben általánosságban elmondható, hogy a Bt. elsősorban kisebb, alacsonyabb kockázatú vállalkozások számára jelenthet megfelelő választást, különösen akkor, ha a tulajdonosok között szoros bizalmi kapcsolat áll fenn. Amennyiben azonban a vállalkozás hosszú távú növekedést, jelentősebb árbevételt, munkavállalók foglalkoztatását vagy külső befektetők bevonását tervezi, a Kft. vagy akár a részvénytársasági forma rendszerint kedvezőbb megoldást kínál.
Ha a vállalkozás elsődleges célja az egyszerű és alacsony költségű indulás, a Bt. továbbra is életképes alternatíva lehet. Amennyiben azonban fontos a tulajdonosok magánvagyonának védelme, a piaci hitelesség, a növekedési potenciál vagy a befektetők bevonásának lehetősége, a Kft. jellemzően jobb választás.
Nem véletlen, hogy napjainkban a legtöbb újonnan alapított gazdasági társaság Magyarországon Kft. formában kezdi meg működését. A Bt. elsősorban olyan speciális, kisebb léptékű vállalkozások körében maradt népszerű, ahol az indulási költségek minimalizálása és az egyszerű működés fontosabb szempont, mint a korlátozott felelősség biztosította védelem.
English (UK) 
Magyar 
Deutsch 
Türkçe 
Español 
Català