Nem ritka, hogy a hagyatéki eljárás egyik vagy akár több fele külföldön él. Ilyen esetekben az eljárás lefolytatásának gyakorlati vonatkozásai – a dokumentumok kézbesítésétől kezdve a meghatalmazáson alapuló képviseleten át egészen a hagyatéki tárgyaláson való részvételig – gyakran jelentős bizonytalanságot okoznak.
Lezárható-e az eljárás a külföldön lakó örökös személyes részvétele nélkül?
Elfogadják-e a külföldön kiállított meghatalmazást?
Újra lehet-e indítani vagy megismételni a hagyatéki eljárást?
Mennyibe kerül a hagyatéki eljárás? Milyen költségekkel jár?
A magyar rendszer lényegében egy irat alapú eljárás, amely írásbeli beadványok és hivatalos nyilatkozatok alapján zajlik, nem pedig klasszikus kontradiktórius bírósági tárgyalás formájában. A közjegyző az aktában rendelkezésre álló információk, nyilatkozatok és bizonyítékok alapján hozza meg a végleges hagyatékátadó végzést.
A személyes megjelenés nem feltétele a magyar hagyatéki eljárás lezárásának. Az örökös érvényesen járhat el meghatalmazott képviselője útján, megfelelően kiállított meghatalmazás alapján. Ezen felül, amennyiben az érdekelt felek között nincs vita, a közjegyző tárgyalás összehívása nélkül is dönthet az ügyben, és kiadhatja a végleges hagyatéki határozatot.
Ügyvédi irodánk a magyar öröklési gyakorlatnak és a közjegyzői elvárásoknak teljes mértékben megfelelő formában készíti el a meghatalmazásokat. A dokumentumot úgy fogalmazzuk meg, hogy az tartalmazza az összes szükséges felhatalmazást (beleértve a kötelező erejű eljárási nyilatkozatok megtételét is), és úgy alakítjuk ki, hogy megfeleljen a magyar öröklési eljárásokban az elfogadáshoz szükséges formai követelményeknek.
A meghatalmazás aláírásához nem szükséges, hogy személyesen Magyarországra utazzon a hagyatéki eljárás lefolytatása érdekében. Ügyvédi irodánk elektronikus aláírás útján is elősegítheti az aláírást, és lépésről lépésre végigkísérjük Önt az egész folyamaton.
Igen. A jogilag jogerőre emelkedett végleges hagyatéki határozat ellen a hagyatéki eljárás újraindítására irányuló kérelemmel lehet fellebbezni.
Ilyen kérelem akkor fogadható el, ha az érdekelt fél olyan tényre hivatkozik, amelyről az eredeti eljárás során nem született döntés, feltéve, hogy – amennyiben azt megfelelően megvizsgálták volna – az a hagyatéki sorrend, az öröklés jogalapja vagy – ebből következően – a hagyaték felosztásának aránya tekintetében eltérő döntéshez vezethetett volna.
Az újbóli megnyitás lehetősége azonban szigorú határidőhöz kötött. A kérelmet – jegyzőkönyvbe foglalva vagy írásban benyújtva – az érdemi jogerős határozatot kiadó közjegyzőhöz kell benyújtani, a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül. Ez a határidő kizáró jellegű: késedelmes benyújtás esetén nincs lehetőség a határidő meghosszabbítására. A határidő lejártát követően minden igényt rendes polgári peres eljárás keretében kell érvényesíteni.
A hagyatéki eljárásokban fizetendő díjakat az Igazságügyi Minisztérium 22/2018. sz. (augusztus 23.) rendelete határozza meg a közjegyzői díjtáblázatról. A közjegyzői díjat a hagyaték értéke alapján számítják ki, feltéve, hogy az érték megállapítható. Amennyiben a hagyaték értéke nem állapítható meg, a díjat az eltöltött idő alapján számítják ki; ilyen esetekben a díjköteles idő nem haladhatja meg a három órát.
Amennyiben további kérdései lennének a magyarországi vagy bármely más joghatóság alá tartozó öröklési ügyekkel kapcsolatban, kérjük, forduljon bizalommal irodánkhoz.