Senki sem szereti, mégis az élet velejárója az orvoshoz járás. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem egyszerű megfázás vagy kisebb sérülés miatt, hanem komolyabb beavatkozás okán kerül sor rá, amely során a betegek részletes és pontos tájékoztatása kulcsfontosságú.

Jelen cikkben az osztrák Legfelsőbb Bíróság egy közelmúltbeli döntéséről lesz szó, amely új megvilágításba helyezte a tájékoztatási kötelezettség tartalmát és fontos tanulságokkal járhat a határ mentén praktizáló orvosoknak.

Mi az előzmény?

Egy beteg 2020 őszén szenvedett súlyos hátcsigolya-törést, és egy éven keresztül kapott napi szinten injekciót fájdalmainak enyhítésének érdekében. 2021-ben jelentkezett be egy grazi kórházba konzultálni egy potenciálisan, állapotát kétségkívül javító műtétre. A műtét előtt a beteget többször tájékoztatták -többek között maga az orvos is-, hogy a műtét komoly kockázatokkal jár: beleértve a bénulást is.

A beteg még 2021 szeptemberében, a műtét előtti napon aláírt egy tájékoztató lapot, melyben arról kapott tájékoztatást, hogy ritka esetben életveszélyessé válhat a műtét és számos következménye is lehet. Ilyen például az idegek vagy a gerincvelő tartós fájdalma, lábak gyengesége vagy bénulása, húgyhólyag és végbélnyílás zárizmainak működésének zavara, ami akár teljes bénuláshoz is vezethet. A beteg vállalta a műtéttel járó kockázatot, azonban a műtét váratlanul rosszra fordult: a beteg deréktól lefelé lebénult. A beteg ennek következtében €234.000 kártérítést követelt a sebésztől.

Mind az elsőfokú és mind a másodfokú bíróság a beteg ellen döntött, szólván, hogy a beteg  többször figyelmeztetve lett a műtéttel járó kockázatra. A beteg azon érve hallatlan volt, hogy a bénulás valószínűsége akár 17% (vagyis 6 betegből 1) is lehet az esetében, amelyet az orvosok nem említettek.

Egészen a Legfelsőbb Bíróságig

A Legfelsőbb Bíróság új eljárásra utasította a regionális bíróságot, annak érdekében, hogy tisztázzák, milyen magas volt a valószínűsége a műtét során bekövetkezhető bénulásnak. Amennyiben arra az következtetésre jut az új eljárásban a bíróság, hogy a bénulás esélye olyan magas volt, hogy arra külön tájékoztatni kellett volna a beteget, tehát nem csak „esetlegesen felmerülő” következményként megjelölni, abban az esetben az orvos megszegte a tájékoztatási kötelezettségét- állapították meg a Legfelsőbb Bíróság bírái (10 Ob 28/25b). Megjegyezték azonban, hogy annak a valószínűségét is figyelembe kell venni, hogy a beteg a műtét nélkül egyébként is bénulást szenvedett volna a közeljövőben.

Határmenti orvos vagyok, mire ügyeljek?

Abban az esetben, ha az orvos tevékenysége kifejezetten osztrák pácienseket céloz – legyen ez német nyelvű hirdetés, útvonaltervezés, elérhetőség megadása, egyéb, német nyelvű kommunikáció és kapcsolattartás-, jogválasztás hiányában nem kizárt, hogy a nemzetközi magánjog szabályai, nevezetesen a Róma I. rendelet (593/2008EK) lesznek irányadóak. Ez azt eredményezheti, hogy az ellátás (és a fogyasztó védelme) szorosabb kapcsolatot mutat az osztrák joggal, így a bíróság egy esetlegesen felmerülő jogvita esetén az osztrák jog alkalmazását írhatja elő, ezzel a magyar orvosokra is kiterjedhet a szigorú tájékoztatási kötelezettség.

Összegzés

A bírósági döntés rámutat: a tájékoztatási kötelezettség nem puszta formalitás. Amennyiben esély van egy jelentős szövődmény bekövetkezésére, azt nem elegendő általánosságban, egyfajta lehetséges következményként megjelölni, hanem annak valószínűségét -lehetőleg szám szerint-, is ismertetni kell a beteggel.

Határ menti orvosként fontos ügyelni arra, hogy ha osztrák páciensek ellátására is irányul a szolgáltatásuk, abban az esetben előfordulhat, hogy az osztrák jog lesz alkalmazandó.

További kérdés esetén ügyvédi irodánk ezen területen is áll az Önök rendelkezésére!

Szerző: dr. Dantesz Dániel