Egy német befektető magyarországi mezőgazdasági földterületbe történő befektetése: belföldi jogorvoslatok és uniós szerződéses választottbírósági eljárás

Egy német befektetőt tanácsoltunk egy jelentős magyarországi mezőgazdasági földterület-befektetéssel kapcsolatban. A befektetés az 1990-es években kezdődött, amikor egy vállalati struktúrán keresztül szereztek meg mezőgazdasági földterületeket. A földtulajdonra vonatkozó későbbi jogszabályi változások nyomán további földterületeket szereztek meg egy vagyonkezelői megállapodás keretében, amelynek célja a befektetés hosszú távú megőrzése és fejlesztése volt.

A felek megállapodása szerint a telket akkor kellett volna eladni, amikor Magyarország uniós csatlakozása lehetővé tette az uniós polgárok közvetlen tulajdonjogát, és az eladásból származó bevételt egy közös vállalkozásba kellett volna befektetni. A vagyonkezelő azonban később elidegenítette a telket, és megtartotta az eladásból származó bevételt, ami bonyolult jogvitákhoz vezetett a tulajdonjogokkal, a szerződéses kötelezettségekkel és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatban.

Miután a magyar bíróságok előtt folytatott eljárás sikertelenül zárult – a bíróságok ugyanis az alkalmazandó hazai jogi keret alapján elutasították a kártérítés megítélését –, megvizsgáltuk, hogy a Németország és Magyarország közötti kétoldalú befektetési szerződés alapján biztosítható-e védelem, és felmértük az ICSID-keret szerinti befektető–állam közötti választottbírósági eljárás lehetőségét.

A megbízás egyik központi eleme a nemzetközi befektetési jog és az Európai Unió joga közötti kölcsönhatás volt. Különösen az Európai Unió Bíróságának az EU-n belüli befektetési választottbíráskodásra vonatkozó ítélkezési gyakorlatának következményeit elemeztük, ideértve az Achmea-ügyhöz kapcsolódó ítéletsorozatot is, amelynek értelmében az EU-tagállamok közötti kétoldalú befektetési szerződésekben szereplő választottbírósági záradékokat az uniós joggal összeegyeztethetetlennek ítélték. A kérdés ezért nemcsak a szerződéses védelem és a befektetői jogállás, hanem a szerződésen alapuló jogorvoslatok gyakorlati elérhetőségének részletes értékelését is igényelte a folyamatosan változó európai jogi keretben.