Magyar vagyonadó 2027-től? Mire kell figyelniük a Magyarországon érdekeltséggel rendelkező török vállalkozóknak?

A magyar kormány bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől új vagyonadót vezet be. A nyilvánosságra hozott javaslatok alapján az adó az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonra vonatkozhat, és a nagyon jelentős vagyonokra esetleg magasabb adókulcsot alkalmaznak. Bár a végleges jogszabályt még nem tették közzé, a bejelentés máris felkeltette a Magyarországgal kapcsolatban álló nemzetközi befektetők és vállalkozók figyelmét.

A Magyarországon élő vagy az országban befektetéseket tartó török vállalkozók, befektetők és családok számára végső soron talán nem a névleges adókulcs a legfontosabb kérdés. A döntő tényező valószínűleg az adóügyi illetőség helyes meghatározása lesz, amelyet a vagyon joghatóságok közötti megfelelő azonosítása, felosztása és értékelése követ.

Elsődleges szempont az adóügyi illetőség

A Törökországot és Magyarországot egyaránt érintő határon átnyúló esetekben az elemzést az adott személynek az alkalmazandó hazai jogszabályok és az esetleges kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti adóügyi illetőségével kell kezdeni. Egy adott vállalat, ingatlan vagy bankszámla helye önmagában nem határozza meg az adott személy általános adózási helyzetét.

Ez a kérdés különösen fontos lehet a következők számára:

• Azok a török vállalkozók, akik mindkét országban jelentős időt töltenek;
• magyar társaságok részvényesei és igazgatói;
• a magyar ingatlanokat birtokló befektetők;
• olyan családok, akiknek mind Törökországban, mind Magyarországon van lakóhelyük vagy szoros személyes kötődésük;
• olyan magánszemélyek, akik Magyarországról irányítják vállalkozásaikat, miközben jelentős gazdasági érdekeltségeket tartanak fenn Törökországban.

Csak miután az adóügyi illetőséget kellően szilárd alapokra helyezték, lehet felmérni egy jövőbeli magyar vagyonadó lehetséges hatályát. Az illetőségre vonatkozó tényeket ezért gondosan felül kell vizsgálni, és azokat következetes dokumentációval kell alátámasztani.

Kritikus pont: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények nem feltétlenül oldják meg a problémát

A török befektetőknek nem szabad azt feltételezniük, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megléte automatikusan védelmet nyújt számukra egy esetleges jövőbeli magyar vagyonadóval szemben.

A nemzetközi adóegyezmények gyakorlatának megfelelően az ilyen jellegű adók kizáródhatnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alól. Számos egyezmény elsősorban a jövedelem, az üzleti nyereség, az osztalék, a kamat, a jogdíj és a tőkenyereség adóztatási jogának megosztására irányul. Nem feltételezhető, hogy egy esetleges jövőbeli magyar vagyonadó is az egyezmény hatálya alá tartozna; ennek megállapításához a végleges magyar jogszabályok és az alkalmazandó egyezmény pontos szövegének külön jogi elemzésére lenne szükség.

Ez a korlátozás még fontosabbá teszi az adóügyi illetőség elemzését. Ha az egyezményes védelem nem áll rendelkezésre vagy hiányos, akkor a belföldi illetőségi szabályok és az új adó területi hatálya válhat döntő fontosságúvá.

Határokon átnyúló vagyonkezelési struktúrák és értékelés

Még mielőtt a végleges szabályok rendelkezésre állnának, máris számos gyakorlati kérdés felmerül. Különös figyelmet igényelhet az az eset, amikor a vagyont a következő módokon tartják:

• Magyar vállalatok és magántulajdonban lévő vállalati részesedések;
• családi vállalkozások;
• tartószerkezetek;
• Magyarországi ingatlanbefektetések;
• részvényesi kölcsönök és kapcsolt felekkel fennálló egyenlegek;
• több joghatóság alá tartozó befektetési portfóliók;
• vagyonkezelési, alapítványi vagy családi vagyontervezési megoldások.

Sok esetben a magántulajdonban lévő vállalkozások értékelése és a tulajdonjogok jogi rendezése nehezebbnek bizonyulhat, mint maga az adó kiszámítása. Ezért elengedhetetlenül fontos lehet a megbízható értékelési bizonyíték és a tulajdonviszonyokat egyértelműen igazoló dokumentáció.

Miért kell a török vállalkozóknak különös figyelmet fordítaniuk erre?

A török vállalkozók magyar leányvállalatokat működtethetnek, helyi vállalkozásokat irányíthatnak, ingatlanokat birtokolhatnak, illetve magán- és üzleti életüket Törökország és Magyarország között oszthatják meg. Ezek a helyzetek átfedő tartózkodási mutatókat, tulajdonjogi kérdéseket és adatszolgáltatási kötelezettségeket eredményezhetnek.

Amennyiben a javasolt vagyonadót elfogadják, az érintett személyeknek érdemes lehet áttekinteniük a következőket:

• jelenlegi adóügyi illetőségük;
• a magyar és külföldi vagyontárgyak tulajdonosi lánca;
• a magántulajdonú társaságok részesedéseinek értékelése;
• vállalatirányítás és részvényesi szabályozás;
• családi vagyon és öröklési struktúrák;
• a tartózkodási jogot, a tulajdonjogot, a kötelezettségeket és az értékelést alátámasztó dokumentumok;
• a Magyarországra vonatkozó esetleges nyilatkozati és jelentéstételi kötelezettségek.

Hogyan tud segíteni az NZP NAGY LEGAL?

Az NZP NAGY LEGAL vállalkozóknak, befektetőknek és családoknak nyújt tanácsadást Magyarországot és más joghatóságokat érintő, összetett, határokon átnyúló adó- és társasági jogi ügyekben. Ügyvédeink részletes adójogi kutatásokat végeznek, elemzik a jogszabályok alakulását, és áttekinthető jogi álláspontokat dolgoznak ki tanácsadási és peres ügyekben egyaránt.

Emellett rendszeresen képviseljük ügyfeleinket a magyar és a német adóbíróságok előtt. Ez a peres tapasztalat lehetővé teszi számunkra, hogy a lehetséges vitás kérdéseket már a kezdeti szakaszban figyelembe vegyük, és ne csak akkor, amikor az adóhatóság már kifogásolta a lakóhelyre vonatkozó álláspontot, az értékelési módszert vagy a tulajdonviszonyok elemzését.

A Magyarországon érdekeltséggel rendelkező török vállalkozók számára nyújtott segítségünk a következőket foglalhatja magában:

• az adóügyi illetőség elemzése és dokumentálása;
• a tulajdonosi, vállalati és holdingstruktúrák felülvizsgálata;
• magyar vállalati részesedések és befektetések jogi értékelése;
• az új vagyonadó-rendszerrel és az adóegyezmények hatályával kapcsolatos adójogi kutatás;
• a határokon átnyúló jogi és adótanácsadás összehangolása;
• felkészülés az esetleges bejelentési, értékelési és dokumentációs követelményekre;
• képviselet adóügyi közigazgatási és bírósági eljárásokban.

A korai beavatkozás fontossága

A javasolt adó végleges hatálya a hatályba lépő jogszabálytól függ majd. Mindazonáltal a Magyarországgal kapcsolattal rendelkező török vállalkozók és befektetők már most áttekinthetik lakóhelyükkel kapcsolatos adataikat, tulajdonjogi nyilvántartásaikat, vállalati struktúrájukat, kötelezettségeiket és értékelési dokumentumaikat.

E csoport esetében az adóügyi illetőség helyes meghatározása valószínűleg minden jövőbeli vagyonadó-elemzés alapját fogja képezni. Azok, akik időben rendszerezik a vonatkozó tényeket és bizonyítékokat, jobban fel lesznek készülve az új szabályok értékelésére és álláspontjuk védelmére, amennyiben később kérdések merülnének fel.

Jogi nyilatkozat: Ez a cikk kizárólag általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül egyéni jogi vagy adótanácsadásnak. A magyar vagyonadóra vonatkozó végleges szabályok eltérhetnek a nyilvánosan bejelentett javaslatoktól. Bármely kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazását külön kell értékelni annak szövegezése, a végleges jogszabályok és az egyes tényállások alapján.