Figyelem, osztrák és német részvénytulajdonosok!

A brexitnek nem csupán gazdasági következményei voltak; a társasági jogra is széles körű hatással járt. Legutóbbi ítélkezési gyakorlatában az osztrák Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az Ausztriában igazgatási székhellyel rendelkező brit társaságok a brexit után elveszítik jogképességüket (2022. január 27., 9 Ob 74/21d). Az osztrák Legfelsőbb Bíróság ezzel a német joggyakorlatot követi: a müncheni Felsőfokú Tartományi Bíróság már 2021. augusztus 5-én megállapította, hogy a Németországban székhellyel rendelkező brit korlátolt felelősségű társaságnak nincs sem perbeli, sem jogképessége (OLG München, 29 U 2411/21 Kart).

1. Jogi cselekvőképesség elvesztése
Az Európai Unió Bírósága a társasági joggal kapcsolatos híres “trilógiájában” (Centros, Überseering és Inspire Art ügyek) megállapította, hogy a letelepedési szabadság lehetővé teszi egy külföldi társaság számára, hogy egy másik tagállamban letelepedjen anélkül, hogy a határon való átlépéskor meg kellene változtatnia eredeti társasági formáját. Az uniós jog hatályán kívül azonban a külföldi jogi személy jogképességét általában a székhelye szerinti állam jogának megfelelően kell értékelni. Mivel a kilépési megállapodás nem tartalmazott rendelkezéseket a brit társaságok jogképességének elismeréséről, az osztrák Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy osztrák szempontból a korlátolt felelősségű társaság elveszíti jogképességét. A Legfelsőbb Bíróság mindazonáltal megállapította, hogy több részvényes esetén a társaságot polgári jogi társaságnak kell tekinteni. Egytagú társaság esetén a jogok és kötelezettségek közvetlenül az egyetlen “részvényesre” hárulnak.

2. Személyes felelősség
A “korábbi részvényesek” teljes magánvagyonukkal felelnek a korlátolt felelősségű társaság kötelezettségeiért. Amennyiben nem tudják rendezni a társaság adósságait, magánvagyonukra végrehajtás indulhat, vagy személyes fizetésképtelenség léphet fel. Ezen felül a korlátolt felelősségű társaságnak már nincs eljárási és perbeli jogképessége; a társaság fennálló követeléseit ezért mostantól a részvényeseknek saját nevükben kell érvényesíteniük.

3. Adózási következmények
Az ítélkezési gyakorlat alapján a brit korlátolt felelősségű társaságot a társasági adó szempontjából már nem kell adóköteles jogalanynak tekinteni. Ennek következtében a rejtett tartalékokat ki kell mutatni, és azokat 25% mértékű adókulccsal kell megadóztatni.