A frankfurti tartományi bíróság tárgyalta a Görögországból visszatérő utazók által benyújtott keresetet, akik kártérítést követeltek a szenvedésért és a lelki megrázkódtatásért, mivel a kockázati területről való visszatérésüket követően karanténba kellett vonulniuk. A karanténrendelet a 2020. november 26-i hesseni koronavírus-karanténrendeleten alapult. Ezen rendelet értelmében azoknak a személyeknek, akik a fertőzésvédelmi törvény alapján kockázati területnek minősített területről érkeztek Németországba, tíz napos otthoni karanténra kellett vonulniuk, amelyet legkorábban az ötödik naptól negatív PCR-teszt vagy orvosi igazolás alapján lehetett megszüntetni (“teszt alapján történő kijutás”).
A felperes házaspár 2021. március 9-én repülőgéppel érkezett Németországba Görögországból, amelyet kockázati területként soroltak be. Ezt követően – annak ellenére, hogy PCR-tesztjük negatív volt – hat, illetve tíz napos karanténra köteleztek őket. Saját elmondásuk szerint ez depressziót, szorongást, alvási problémákat és egyéb egészségügyi panaszokat okozott nekik.
Ezért legalább 1 250 euró, illetve legalább 2 500 euró összegű kártérítést követeltek a fájdalomért és szenvedésért, azzal érvelve, hogy a hesseni tartomány jogellenesen járt el a koronavírus-karanténrendelet kiadásával.
A tartományi bíróság határozata
A tartományi bíróság megállapította, hogy a házaspárnak nincs joga fájdalom és szenvedés miatti kártérítésre, és elutasította a keresetet. A karantén mint védelmi intézkedés indokolt volt a vírus mint kórokozó terjedésének megakadályozása, és ezáltal az abból eredő COVID-19 nevű tüdőbetegség megelőzése érdekében. A házaspár egy nemzetközi kockázati területről érkezett Németországba, ami alapján a fertőzésvédelmi törvény értelmében jogosan minősítették őket “fertőzésgyanúsnak”. Ezen felül fennállt annak a lehetősége is, hogy a repülőgépen utazó más utasoktól is megfertőződtek, és így a kórokozót Németországba hozták be. A beutazás napján elvégzett negatív PCR-teszt nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy nem állt fenn fertőzésveszély. Ez csupán egy pillanatfelvétel volt, és az inkubációs idő miatt nem nyújtott információt arról, hogy a kórokozót valóban a repülés során vagy közvetlenül azelőtt szerezték-e meg.
De vajon arányos volt-e a karantén a kérelmezők szenvedéseihez képest?
A Tartományi Bíróság “igen” válasszal felelt. Ez a döntés az élet és az egészség védelméhez, valamint a közegészségügyi rendszerhez fűződő közérdek és a felperesek szabad mozgáshoz való joga közötti érdekkiegyensúlyozáson alapult.
Ebben a tekintetben a lakosság közérdeke érvényesült, mivel az egészségügyi személyzet védelme az akut túlterheltségtől, az iskolák és üzletek nyitva tartásának biztosítása, valamint a lehető legjobb orvosi ellátás garantálása olyan rendkívül fontos közjót jelent, amelyet az államnak a lehető leghatékonyabban kell védenie.
A karanténrendelet a felperesek szempontjából is ésszerű volt, mivel az utazás megkezdése előtt tisztában voltak a szabályokkal, és ennek ellenére úgy döntöttek, hogy elutaznak. Ezen felül a beavatkozás mértékét enyhítette a “teszteléssel történő kiszabadulás” lehetősége.
A karantén nem jelent komoly beavatkozást a szabadságjogokba
A felperesek által állított, szabadságjogaikba való súlyos beavatkozást is elutasították. Felügyelet nélkül tartózkodhattak saját lakásukban, és azon belül szabadon mozoghattak. A szabadságvesztéssel ellentétben ez semmilyen módon nem rontotta a hírnevüket. Ennek megfelelően sem jellegét, sem időtartamát, sem intenzitását tekintve nem történt súlyos beavatkozás.
Gyakorlati következmények
Utazóként az út megkezdése előtt meg kell ismerkednie a Németországba való visszatérésre vonatkozó szabályokkal. Ha nem áll készen arra, hogy esetlegesen karanténba helyezzék, akkor ne utazzon el. Tekintettel arra, hogy előzetesen tájékozódott, valamint a lakosság védelme érdekében, egy utólag benyújtott kárigénynek csekély esélye van a sikerre.
English (UK) 
Magyar 
Deutsch 
Türkçe 
Español 
Català