Az EJEB áldozatainak képviselete

Az alapjogok védelme az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt

Az Európai Emberi Jogi Bíróság jogorvoslati lehetőséget biztosít azoknak a magánszemélyeknek, akik azt állítják, hogy egy állam megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény által védett jogaikat. A Bírósághoz való fordulás szigorú elfogadhatósági és eljárási követelményekhez kötött. Tanácsadást nyújtunk és képviseljük a kérelmezőket a lehetséges panasz kezdeti értékelésétől a Bíróság előtti eljárásig, különös figyelmet fordítva az elfogadhatóságra, a határidőkre és a teljes körű kérelem benyújtására.

Kiknek nyújtunk segítséget

Segítséget nyújtunk azoknak a magánszemélyeknek, családoknak és egyéb jogosult kérelmezőknek, akik úgy vélik, hogy egy szerződő államnak tulajdonítható magatartás megsértette az egyezmény által védett jogokat. Az ügyek többek között a következőkre vonatkozhatnak:

• a tisztességes tárgyaláshoz való jog és az eljárás indokolatlan késedelme;
• szabadság és biztonság, ideértve az állítólagosan jogellenes fogva tartást is;
• magán- és családi élet;
• a véleménynyilvánítás, a vallásszabadság, a gyülekezési és egyesülési szabadság;
• a tulajdon védelme;
• az Egyezményben foglalt jogok gyakorlásában tapasztalható megkülönböztetés; valamint
• olyan súlyos vádak, amelyek az élethez való jogot, illetve a kínzás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát érintik.

Elfogadhatóság: a Bírósághoz vezető út

A Bíróság az egyezményben rögzített jog megsértésének megállapítása előtt vizsgálja meg a panasz elfogadhatóságát. A panasz ezért érdemi vizsgálat nélkül elutasítható, ha az elfogadhatósági feltételek nem teljesülnek. Elsődleges vizsgálatunk során azonosítjuk azokat az eljárási és joghatósági kérdéseket, amelyek meghatározhatják, hogy a kérelem elbírálása folytatható-e.

• Áldozati státusz: a kérelmező bizonyítani tudja-e, hogy közvetlenül érintett, vagy egyéb módon az Egyezmény értelmében áldozatnak minősül-e.
• Joghatóság: az, hogy a panasz a bíróság személyi, területi, időbeli és tárgyi joghatósága alá tartozik-e.
• A belföldi jogorvoslati lehetőségek kimerítése: hogy a rendelkezésre álló és hatékony jogorvoslati lehetőségeket igénybe vették-e, és hogy az egyezmény alapján benyújtott panaszt érdemben benyújtották-e a belföldi jogi rendszerben.
• Határidő: az, hogy a kérelmet benyújthatják-e a vonatkozó végleges belföldi határozat meghozatalától számított négy hónapon belül.
• Alaposítás: az, hogy a tények, a bizonyító iratok és a jogi érvelés alapján megalapozottnak tekinthető-e az egyezmény szerinti panasz.
• Egyéb elfogadhatósági kérdések: hogy az ügyet már vizsgálták-e nemzetközi szinten, lényegében megegyezik-e egy másik kérelemmel, névtelen-e, visszaélésszerű-e, nyilvánvalóan megalapozatlan-e, vagy valamely másik elfogadhatatlansági ok alá tartozik-e.

A belföldi jogorvoslati lehetőségek kimerítése

Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem jelent további fellebbezési fokot a nemzeti ítéletek ellen. Általában a kérelmezőknek először lehetőséget kell biztosítaniuk a hazai hatóságoknak, hogy a rendelkezésre álló és hatékony jogorvoslati eszközökkel orvosolják az állítólagos jogsértést. Az elemzés eseti alapon történik. Ez magában foglalhatja a helyes eljárási útvonal meghatározását, annak ellenőrzését, hogy az Egyezményben foglalt kérdést érdemben felvetették-e, valamint annak megállapítását, hogy a panasz benyújtása előtt szükséges-e további jogorvoslatot igénybe venni.

A négyhónapos határidő

Általános szabályként az egyéni kérelmet a végleges belföldi határozat meghozatalától számított négy hónapon belül kell benyújtani. A négyhónapos határidő a 2022. február 1-jétől hozott végleges belföldi határozatokra vonatkozik. A határidő kezdőnapjának meghatározása bonyolult lehet, ha több eljárás is folyik, ha kétségek merülnek fel a kézbesítéssel vagy értesítéssel kapcsolatban, vagy ha rendkívüli jogorvoslati lehetőségeket próbáltak igénybe venni.

Áttekintjük az eljárás eddigi menetét, meghatározzuk azt a határozatot, amely várhatóan a határidő kezdetét jelenti, és elkészítjük a beadványok benyújtásának ütemtervét. A tanácsadás szükségszerűen az adott ügy tényállásán és a hazai eljárásjogon alapul. A kérelmezőknek haladéktalanul tanácsot kell kérniük, ahelyett, hogy feltételeznék, hogy egy további vagy rendkívüli jogorvoslat felfüggeszti vagy újraindítja a négyhónapos határidőt.

Egy teljes körű és az eljárási szabályoknak megfelelő kérelem

A Bírósági Szabályzat 47. cikke előírja, hogy az egyéni kérelmet a Bíróság által előírt nyomtatványon kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a nyomtatványon kért információkat. A kérelemnek tartalmaznia kell a tényállás tömör és olvasható leírását, az állítólagos egyezményszegéseket, valamint a kérelmezőnek az 35. cikk (1) bekezdésében előírt követelményeknek való megfelelését. A kérelemnek aláírtnak kell lennie, és hozzá kell csatolni a vonatkozó határozatok és dokumentumok másolatait. A 47. szabályban meghatározott korlátok betartása mellett kiegészítő információk is csatolhatók.

Munkánk a következőket foglalhatja magában:

• a hazai ügyiratok és az eljárás időrendjének áttekintése;
• tanácsadás az áldozati státusz, a joghatóság, a jogorvoslati lehetőségek kimerítése és a négyhónapos szabály tekintetében;
• az egyezményben foglalt jogok és az iratanyaggal alátámasztott panaszok azonosítása;
• az jelentkezési lap és a strukturált kiegészítő dokumentumok elkészítése;
• a vonatkozó határozatok és bizonyító erejű dokumentumok rendszerezése;
• levelezés a nyilvántartóval és az eljárási utasításokra való reagálás;
• az értesítés utáni elfogadhatósági és érdemi észrevételek előkészítése;
• tanácsadás a békés megegyezésre irányuló javaslatok és a méltányos kártérítés iránti igények tekintetében; valamint
• a kérelmező képviselete a strasbourgi eljárás egyes szakaszaiban.

Határokon átnyúló és többnyelvű ügyek

A kérelmek esetében előfordulhat, hogy az eljárás több joghatóság területén is zajlik, idegen nyelvű határozatokról van szó, a kérelmezők az alperes államon kívül élnek, vagy az iratanyag több év alatt keletkezett. Segítünk abban, hogy ezeket az anyagokat világos időrendbe rendezzük, és egy célzott, az egyezményre alapuló ügyet alakítsunk ki belőlük, miközben szükség esetén határokon átnyúlóan koordináljuk a dokumentumokat és a jogi szakvéleményeket.

Miért fontos a korai felmérés?

Egy időben elvégzett értékelés rávilágíthat arra, hogy szükség van-e még további belföldi lépésekre, közeledik-e valamely kritikus határidő, és mely bizonyítékokat kell megőrizni. Emellett lehetővé teszi a kérelmező számára, hogy megalapozott döntést hozzon a kérelem eljárási kilátásairól, mielőtt jelentős erőforrásokat fordítana az ügyre.