I. Bevezetés

Az örökhagyó érvényes végrendeletében rendelkezhet úgy, hogy bármely örökösét a hagyaték egészéből kitagadja. Ez azt jelenti, hogy a kitagadott örökös számára kötelesrész sem fog járni, azaz semmit nem örököl az örökhagyó után. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.) 7:82 § (1) bekezdése alapján a kötelesrész mértéke annak harmada, mint ami a kötelesrészre jogosultnak törvényes örökösként járt volna. A kitagadás azonban a Ptk. 7:77 §-a szerint csak akkor érvényes, ha a kitagadás okát a végrendelet kifejezetten megjelöli. Ezeket a kitagadási okokat a Ptk. 7:78. §-a taxatíve felsorolja, ettől eltérő kitagadási ok megjelölése a kitagadás érvénytelenségét vonja maga után

II. Durva hálátlanság

Kitagadási oknak minősül a Ptk. 7:78 § (2) bekezdésében meghatározott durva hálátlanság. Az örökhagyó ezzel a kitagadási okkal kizárólag nagykorú leszármazóját tagadhatja ki. A végrendeletben azonban csak akkor lehet durva hálátlanságra alapozva érvényesen kitagadni az örökségből a leszármazót, ideértve a kötelesrész iránti jogosultságot is, ha annak okát az örökhagyó pontosan meg is jelöli. A Kúria Pfv.20484/2023/7. számú precedensképes határozatában megerősítette a joggyakorlatot, hogy ,,a kitagadás okát nem elég általánosságban megjelölni, a végrendeletnek a rendelkezése csak akkor tekinthető érvényesnek, ha az örökhagyó a végrendeletében előadja azokat a jogilag is releváns magatartásokat, amelyek az adott kitagadási ok esetében az általános társadalmi megítélés (közfelfogás) és ennek a bírói megítélése szerint kimeríti a durva hálátlanság fogalmát, azzal, hogy ezek a magatartások kifejezetten a kitagadott személyt érintik, tehát az ő magatartásával összefüggésben merültek fel.” A Kúria határozatából kiindulva a durva hálátlanság megítélésének mércéje a közfelfogás, de valójában annak bírósági értelmezésén nyugszik a minősítés. Mindazonáltal a durva hálátlanság mint kitagadási ok elengedhetetlen érvényességi kelléke a végrendeletben részletesen megfogalmazott, jogilag relevánsnak tekinthető, a kitagadott leszármazó által megvalósított súlyosnak minősülő magatartás. A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20870/2021/6. számú határozata ilyen magatartásnak minősítette az örökhagyó szükséges ápolásának, gondozásának elmulasztását, illetve az ekörben felmerülő minden olyan tettet és mulasztást, ami a felmenő és a leszármazó kapcsolatának olyan szintű megromlásához vezet, aminek következménye a kapcsolat teljes ellehetetlenülése.

III. Kitagadás házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt

A Ptk. 78. § (4) bekezdése alapján kitagadási okként a házastársi kötelességet durván sértő magatartás is szolgálhat. A bírói értelmezésnek, csakúgy, mint a durva hálátlanság esetében, döntő szerepe van a magatartások minősítésében. A joggyakorlat alapján ilyen magatartásnak minősül többek között a hűtlenség vagy a támogatási kötelezettség folyamatos elmaradása. Fontos megemlíteni, hogy abban az esetben, ha a házastársak között nem áll fenn életközösség, nem lehet erre a kitagadási okra érvényesen hivatkozni, sőt teljesen felesleges is, hiszen a Ptk. 7:62 § (1) bekezdése alapján a házastárs így kiesik az öröklésből és kötelesrészre sem lesz jogosult, tehát ez a kitagadási ok csak olyan házastársak között vizsgálandó, ahol fennáll az életközösség.

IV. Mentesülés a kitagadás alól

A Ptk. 7:79. § alapján, ha az örökhagyó halála előtt, akár írásban, akár szóban megbocsátotta a kitagadás okát, úgy a kitagadott kötelesrészre tarthat igényt. Itt fontos mozzanat, hogy a megbocsátás a végrendelkezés előtt vagy után történik. Ha a végrendelkezés előtt bocsátotta meg a kitagadás okát, akkor általános szabályként a kitagadás érvénytelenné válik, azonban amennyiben a végrendelkezés után történt a megbocsátás, úgy a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül válik hatálytalanná, azaz a végrendelet többi rendelkezése hatályos marad.

Abban az esetben, ha a kitagadás érvénytelenségi oka durva hálátlanság, azonban nincs kifejtve a magatartás vagy az indok, ami miatt az örökhagyó a leszármazóját kitagadni szándékozik a mindenkori bírói gyakorlatnak nem felel meg, akkor az érvénytelenül kitagadott leszármazó megtámadhatja a végrendelet, ugyanis járni fog neki a kötelesrész. A kitagadási ok érvénytelenségének bekövetkezése nem jár együtt az egész végrendelet érvénytelenségével. Öt év áll rendelkezésére a leszármazónak az öröklés megnyílásától megtámadni a végrendeletet, kivéve, ha lemondott a megtámadás jogáról. Lemondásnak minősül a végrendelet érvényességének elismerése is.

A végrendelet eredményes megtámadásához, illetve szakszerű tanácsadással kapcsolatban ajánlom ügyvédi irodánk szolgáltatásait.

Szerző: dr. Várai-Jeges Vajk