- január 1-jétől több mint negyven helyen módosult a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) és azzal összefüggésben a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet 479/2016. (XII. 28.). A bevezetett újdonságok között előfordulnak olyanok, amelynek a gyakorlati megvalósítására a vállalkozásoknak 90 napjuk van. Fontos kiemelni, hogy a cégek egy részénél kötelezően elkészítendő ún. számviteli politikáról szóló szabályzatok hibája akár 500.000 forintos adóhatósági bírsággal járhat.
Mire kell tehát odafigyelni a számviteli politika megalkotása során?
- Könyvvizsgálói jelentés: A könyvvizsgálói jelentés két fontos eleme a jövőben a társasági adóval kapcsolatos nyilatkozat, valamint az arról szóló információ, hogy a beszámoló megfelel-e a jogszabály előírásainak.
- Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérlege: Az átalakulás miatti adókra képzett tartalékot és a korábbi pótbefizetés elengedését az eredménytartalékban kell kimutatni.
- Pótbefizetés: A pótbefizetés szabályai a „vállalkozókra” is vonatkoznak.
- IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerinti beszámolót készítő vállalkozások új jelentési kötelezettsége: Letétbe kell helyezni és jelentést kell közzétenni a beszámolóról, a társasági adóval kapcsolatos információkról és az összevont jelentésről (ami a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés).
- Egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások: A vállalkozások kötelesek a mellékletben bemutatni minden eltérést és annak hatásait, ha élnek a törvény által megengedett, a kiegészítő melléklet tartalmára vonatkozó, tételes előírásoktól való eltéréssel.
- Hosszú lejáratú lízingkötelezettség: Mivel az ekként kimutatott összeg a következő évben esedékes törlesztések összegét a továbbiakban nem tartalmazhatja, emiatt a mérleg fordulónapját követő üzleti évben esedékes törlesztőrészletet is a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben, a kötelezettségekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően.
- Aktív időbeli elhatárolás: Bár korábban a még el nem számolt teljes támogatás is elhatárolható volt, a jövőben ekként csak azt a még el nem számolt részét lehet kimutatni a támogatásnak, ami a már felmerült költségekkel, ráfordításokkal arányos.
- Egyéb tartós tulajdoni részesedés: Abban az esetben is ekként kell kimutatni az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedést, ha az nem a törvény szerinti tulajdoni részesedés.
- Kiválással létrejött gazdasági társaság: Ezen társaságok esetében a beszámoló formáját, így az árbevételt, mérlegfőösszeget, létszámot a jogelőd nélkül alakult vállalkozásra vonatkozó előírások szerint kell megállapítani.
Ahogyan a fentiekből látható, a számviteli szabályzatok módosítása nemcsak az adóhatósági vizsgálat, hanem az éves könyvvizsgálat során is jelentőséggel bír. Amennyiben Önnek a módosult számviteli jogszabályok átültetése során kérdése merül fel, illetve segítségre van szüksége, forduljon bizalommal az NZP NAGY LEGAL ügyvédi irodához a honlapunkon feltüntetett elérhetőségek bármelyikén. Jelen cikk tájékoztató jellegű, az adott cég esetében alkalmazandó részletszabályokat minden esetben egyedi megbízás keretében tudjuk pontosan meghatározni.