+49 911 9360090 info@nzp.de

02

A felszámolóbiztossal történő kooperáció megtagadása megalapozhatja a magyar ügyvezető korlátlan felelősségét

16. máj 2019 | Hírek

Magyarországon a jogi társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségre vonása egy gyakori probléma a joggyakorlatban. A múltban a bíróságok sem voltak következetesen e tekintetben. A közelmúltban azonban irodánk egy alapvető jelentőségű döntést ért el, amely megállapította, hogy általános jogelvekre vagy a kártérítés alapesetére hivatkozással nem, hanem csak törvényben kifejezetten megengedett felelősségáttörési esetben van lehetőség arra, hogy a vezető tisztségviselő korlátlan felelősségét megállapítsa a bíróság.
Ilyen kifejezett rendelkezést a magyar csődtörvény 33/A. §-a tartalmaz. E szerint a vezető tisztségviselők (pl. ügyvezető, igazgatósági tag) felelőssége akkor állapítható meg, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.

Mit jelent mindez?

Magyarországon (ellentétben pl. Németországgal) alapvetően nincs abszolút öncsődjelentési kötelezettség. Ha azonban a vezető tisztségviselő fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet észlel, kétféleképpen kerülheti el, hogy később polgári jogi felelősségre lehessen vonhatni. Vagy öncsődöt jelen, vagy pedig maga jár el úgy, mint egy kvázi csődbiztos és helyezi az általános üzleti prioritások fölé a hitelezői igényeket.

Az említett Csődtörvény 33/A. § (5) bekezdése különböző (megdönthető) vélelmeket állít fel a vezető tisztségviselő felelősségével kapcsolatban arra az esetre, ha nem működne együtt egy későbbi felszámolási eljárás során a felszámolóbiztossal.
Egy irodánk által nemrég megnyert perben a bíróság megállapította, hogy amennyiben a felperes hitelező arra hivatkozik, hogy nem csak fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet állt elő a vezető tisztségviselő működési ideje alatt, hanem olyan körülmény is, amely alapján a bíróság egyébként a Csődtörvény 27. § (2) bekezdése alapján már a tényleges fizetésképtelenséget is megállapítaná, úgy a volt vezető tisztségviselőnek nincs érdemi lehetősége olyan ellenbizonyításra, hogy nem állt fenn fenyegető fizetésképtelenség, így neki nem kellett vagy öncsődöt jelentenie, vagy a hitelezők érdekei szerint továbbműködtetni a céget. Következésképpen a bíróság további vizsgálat nélkül meg tudja állapítani a volt vezető tisztségviselő (a jelen perben egy kft. ügyvezetője) korlátlan felelősségét. Így végső soron akkor is lehetséges végrehajtási eljárást indítani a volt vezető magánvagyona ellen, ha egyébként a felszámolás alatt álló cég vagyona nem fedezné a hitelezői igényeket.

Nem igaz tehát a közkeletű tévhit, hogy Magyarországon lehetetlen vagy közel lehetetlen egy ügyvezető személyes felelősségre vonása. A felelősségáttörésre ugyanis megfelelő eljárásrendben lehetőség van. A probléma álláspontunk szerint abban rejlik, hogy az érintettek nem megfelelő szakemberhez fordulnak, aki aztán nem megfelelő eljárásban kísérli meg az igényeket érvényesíteni.

Ön is érintett egy volt tisztségviselővel szembeni ügyben? Keressen fel bennünket bizalommal.

6 + 4 =

NZP NAGY LEGAL

Wirtschaftsrathaus
Theresienstraße 9
90403 Nürnberg
E-Mail: info@nzp.de

Tel. +49 911 936009-0
Fax +49 911 936009-99

Newsletter