Az idén hatályba lépett új magyar Polgári perrendtartás már közel egy éve nehezíti a jogkeresők életét az általa bevezetett számos (szerintünk felesleges) technikai részletszabályával, amelyek alapján jelentősen megnehezült pert indítani Magyarországon. A jogkereső közönség pedig sokszor olyan helyzettel találkozik, hogy még a tárgyalóteremig sem sikerül eljutnia, a bíróság ugyanis a keresetlevelét szinte automatikusan visszautasítja.

Az új Pp. az indokolása szerint szlovén és litván perjogi hagyományokra épít. A mi állápontunk szerint célszerűbb lett volna a magyar szabályozás alapját képező (és a korábbi Pp-vel sokszor §-számban is megegyező) német ZPO előírásait átültetni. Ez elsősorban a koncentráltabb pervitelt és a (valódi) anyagi pervezetést segíthette volna elő. Ha a jogalkotó mindenképp ragaszkodott volna az osztott perszerkezethez (perfelvételi és érdemi tárgyalás), úgy lehetőség lett volna az osztrák eljárási törvényből meríteni. A jogalkotó ezzel szemben teljesen életidegen szabályokat vezetett be. A gyakorlatban ezek pedig nem a jogvita gyors lezárását tűnnek szolgálni (pl. mert a bíró egyezségkötésre törekszik), hanem úgy tűnik, hogy a bírák a bürokratikus technikai részletszabályokon lovagolva látszanak akadályozni az effektív jogérvényesítést.

Ennek leglátványosabb példája, hogy egyes „varázsigék” (vélt vagy valós) kifelejtése miatt még a keresetindítás sem lehetséges, mert a bíróság már a keresetlevelet visszautasítja. Ezen a ponton álláspontunk szerint súlyos félreértések érvényesülnek a bíróság részéről. A bírák ugyanis – remélhetőleg csak ezen a kezdeti ponton – nem látszanak képesnek megkülönböztetni a megengedhetőség (Zulässigkeit) és az alaposság (Begründetheit) kérdését. A keresetlevélnek ugyanis nem szükséges önmagában mindent bizonyítani (ellenkező esetben nem lenne értelme a vitatás és a nem vitatás intézményének), hanem határozott és összeszedett tény- és bizonyítékelőadásra (schlüssiger Klagevortrag).

Már önmagában az új intézményekkel kapcsolatos általánosan ismert nyelveken (angol, német) rendelkezésre álló jogirodalom elérhetősége miatt is javasolt lett volna klasszikus, nem pedig egzotikus kódexekből meríteni. Ekkor ugyanis lehetőség lett volna az irányadó külföldi jogirodalom és eseti döntések érdemi vizsgálatára a magyar jogértelmezés fejlesztése céljából. Azt ugyanis kevésbe látjuk valószínűnek, hogy  a magyar bíróság litván vagy szlovén nyelvű kommentárt fog forgatni eyes kérdések értelmezése céljából.

Összességében tehát azt tudjuk javasolni minden meglévő és jelenlegi ügyfelünknek, hogy minden esetben, amikor a választás lehetősége fennáll (pl. külföldi szállítások, több fióktelep), egyelőre külföldi bíróság előtt indítson pert. Ha Önt is érdekli a külföldi perindítás, forduljon hozzánk bizalommal.