Covid-19: A jóerkölcsbe ütköző károkozásból eredő felelősség fennállásának veszélye kereskedelmi hitel esetében
Az öncsőd-bejelentési kötelezettség felfüggesztése, akárcsak a jogi személyek szervezeti felelősségének COVInsAG általi korlátozása, mentesítik az egyéni vállalkozókat, illetve a vállalkozások vezető tisztségviselőit az öncsőd bejelentési kérelem benyújtásától, továbbá létrehozzák azt a fikciót, miszerint ebben az esetben fennállnak a szerkezetátalakítás szükséges feltételei. Amennyiben ennek ellenére a későbbiekben mégis fizetésképtelenségi eljárás indul, ebben az esetben a szervezeti felelősség korlátozott, olyannyira, hogy kivételes esetben akár a német korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény (GmbHG) 64. § (1) bekezdése szerinti felelősség sem áll fenn.
Azonban az eddig is ismert kártérítési indokok, amelyek a beszállítókat az áruk megrendelésekor, illetve előzetes teljesítés kötelezettsége során attól az esettől védték, ha a megrendelő a rendelést követően nem tudott fizetni, továbbra is fennállnak. Ezen kártérítési indokok különösen nagy mértékű kockázatot jelentenek a vállalkozók vagy a vállalkozások vezető tisztségviselői irányába, tekintettel arra, hogy felelősségük a jelenlegi vírushelyzet idején a teljes vagyonra kiterjed.
Dilemma: a megrendeléssel összefüggő csalás irányába történő eltolódás pártolása jogalkotói oldalról
A vállalkozó, illetve a társaság szervei a jelenlegi járványügyi helyzet miatt különösen feszült helyzetben vannak: egyfelől bátorítást kapnak az újonnan elfogadott COVInsAG oldaláról ahhoz, hogy a fennállásukat különös mértékben megnehezítő állapotok ellenére működésüket továbbra is fenntartsák, másrészt azonban, ha beszállítójuk irányába feltárják a vállalkozás elnehezült pénzügyi szempontból elnehezült helyzetét, abban az esetben nem valószínű, hogy könnyen megkapják a kereskedelmi hitelt későbbi fizetési opcióval a szállítóktól. A társaság valódi gazdasági helyzetének feltárása mindazonáltal a továbbiakban is szükséges annak érdekében, hogy ezzel egy esetleges későbbi kártérítési igényt, illetőleg a beszállító által megállapítani kívánt személyes felelősséget hárítani lehessen.
A bíróság előtt aligha állna meg érvként az a vállalkozói álláspont, miszerint a szállítóknak a jelenlegi vírushelyzetben automatikusan abból kell kiindulniuk, hogy egy megrendelő a rendelését minden valószínűség szerint a működését jelentős mértékben veszélyeztető járvány miatt visszamondja, így egy megrendelés teljesedésbe menése jelen járványügyi állapotok között csak kivételes esetben történne meg, azaz oly módon, hogy a megrendelő esedékességkor teljesíteni is tud. Csakugyan figyelemre méltó, sőt védendő érdeke a szállítónak az, hogy ő maga tudja azt eldönteni, milyen esetleges bevételkiesési rizikót vállal fel; ebben a körben szintén a saját belátásán kell alapuljon az is, hogy egyes megrendeléseket elutasíthasson, illetve egy megrendelést elfogadjon akár úgy is, hogy adott esetben fennáll annak is a lehetősége, hogy a megrendelő a fizetésképtelenségét egyszerűen eltitkolja a szállító előtt (akinek így értelemszerűen ezáltal bevételkiesése keletkezik).
Amennyiben a vállalkozó, illetve egy GmbH vezető tisztségviselője, mint annak képviseletre jogosultja, megsérti a GmbH azon kötelezettségét, amely szerint meghatározott feltételek fennállása esetén nyilvánosságra kell hoznia a pénzügyi helyzetére vonatkozó adatokat, abban az esetben ezen jogsértő magatartása a BGB 826. §-a szerinti, jóerkölcsbe ütköző károkozást valósít meg (v. ö.: BGH, 1971-03-31, VIII ZR 256/69, BGHZ 56, 73 77f; BGH, 1965-09-27, VII ZR 210/63, BB 1966, 53; 1974-05-14, VI ZR 8/73, NJW 1974, 371 und BGH, 1984-01-25, VIII ZR 227/82, WM IV 1984, 475).
A GmbH saját gazdasági helyzetére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozásának kötelező jellege abban az esetben alkalmazandó, amennyiben az adott szerződés teljesedési kötelezettsége körében a másik szerződő fél előzetes teljesítési kötelezettsége az eladósodottsága okán jelentős mértékben megnehezült (v. ö.: BGH, 1982-10-27, VIII ZR 187/81, ZIP 1982, 1435; BGH, 1984-01-25, VIII ZR 227/82, WM IV 1984, 475 und BGH, 1988-03-02, VIII ZR 380/86, ZIP 1988, 505), valamint akkor, ha ezen nehéz gazdasági helyzet alkalmas a szerződés céljának meghiúsítására, különösen abban az esetben, ha pénz-illetve kereskedelmi hitel igénybe vétele várható a fennálló gazdasági állapotra való tekintettel, azaz a társaság a kötelezettség teljesítésének esedékességekor fizetésképtelen.
A vagyoni helyzetre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatali kötelezettsége a szerződéskötési folyamat során zajló tárgyalások ideje alatt, illetve szerződéskötéskor abban az esetben áll fenn, ha a másik fél oldalán ismeretlen körülmények állnak fenn, amelyek azonban a jóhiszeműség elvét szem előtt tartva ismertnek kell, hogy legyenek, tekintettel arra, hogy a szerződő fél magatartását és az általa meghozandó döntést az jelentős mértékben befolyásolni képes (BGH, Urt. v. 25. Januar 1984 – VIII ZR 227/82, aaO). Ez feltételezhető abban az esetben is, amikor a tárgyalásokat folytató fél tudja vagy tudnia kell, hogy a vállalt kötelezettségek teljesítése esetleges fizetésképtelenség miatt jelentősen elnehezül (BGHZ 87, 27, 34; BGH, Urt. v. 25. Januar 1984 – VIII ZR 227/82, aaO; Urt. v. 2. März 1988 – VIII ZR 380/86, aaO). Amennyiben a szerződő fél egy GmbH, tehát egy tőkeegyesítő társaság, ebben az esetben elegendő az is, ha a szerződés teljesítése olyan szerződés esetén, ahol a másik fél előzetes teljesítési kötelezettséggel bír, a társaság gazdasági helyzetének elnehezüléséből kifolyólag jelentős mértékben veszélyeztetett (BGH, Urt. v. 27. Oktober 1982 – VIII ZR 187/81, aaO; Urt. v. 25. Januar 1984 – VIII ZR 227/82, aaO; Urt. v. 2. März 1988 – VIII ZR 380/86, aaO; BGH, Urteil vom 1. Juli 1991 – II ZR 180/90; Lutter/Hommelhoff, aaO § 43 Rdn. 27; Scholz/U.H. Schneider, GmbHG, 7. Aufl., § 43 Rdn. 227; K. Schmidt, aaO S. 817).
Másrészt a másik fél oldaláról nézve, a rossz gazdasági helyzetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy képes legyen a szerződés céljának meghiúsítására, különösképpen arra, hogy a pénz-illetve kereskedelmi hitel felhasználásakor erre számítani kell, tekintettel arra a fennálló eladósodottsági állapotra, ami miatt a társaság egy későbbi időpontban – tulajdonképpen a teljesítés időpontjában – fizetésképtelen lesz (Ulmer in Hachenburg, aaO § 64 Rdn. 66; ders. NJW 1983, 1577, 1579f.; ders. GmbH-Rundschau 1984, 256, 264; Baumbach/Hueck/Schulze- Osterloh, aaO § 64 Rdn. 24).
A GmbH-ra vonatkozó, fentebb részletezett nyilvánosságra hozatali kötelezettség a társaság vezető tisztségviselőjét, mint képviseletre jogosultat terheli. Amennyiben ezen kötelezettségét nem teljesíti, felelősségének alapja a BGB 826. §-a szerinti jóerkölcsbe ütköző károkozás esete (v. ö. többek között: BGHZ 56, 73, 77f.; BGH, Urt. v. 27. September 1965 – VII ZR 210/63, BB 1966, 53; Urt. v. 14. Mai 1974 – VI ZR 8/73, NJW 1974, 371, 372; Urt. v. 25. Januar 1984 – VIII ZR 227/82, aaO; RGRK-Steffen, 12. Aufl. § 826 Rdn. 46, 48; Soergel/Hönn, 11. Aufl., § 826 Rdn. 80, 116; Erman/Schiemann, 8. Aufl. § 826 Rdn. 17).
A gyakorlat számára fontos javaslat
Egyrészről: a járvány által okozott krízisben a likviditás tervezésének dokumentálása (tervezése) javasolt, úgy, hogy a későbbiekben is lehetséges legyen a felelősség alóli mentesülés céljából annak a bizonyítása, hogy milyen likviditási állapotban került sor a megrendelés leadására, azaz milyen pénzügyi állapotban volt akkor a társaság, amikor a szerződésszerű teljesítés, mint lehetséges módozat valószínűnek mutatkozott. Másrészről: a megrendelés időpontjában legalább valamilyen módon (legjobb, ha írásban létrejött szerződés útján) bizonyítható legyen az a tény, hogy a megrendelés a járványügyi helyzet alatt lett leadva.
Kulcsszavak: új szerződés kötése; krízis elhárítása; saját gazdasági érdek; együttes felelősség gondatlanságból fakadóan; szerződéskötéskor fellépő vétkességből eredő felelősség; felelősség a nyilvánosságra hozatali kötelezettség elmaradása okán; BGB 826. § szerinti felelősség; felelősség a BGB 826. § szerinti jóerkölcsbe ütköző károkozás alapján; különös bizalmi jelleg megjelenése; vagyoni helyzet nyilvánosságra hozatala; személyes eljárásból eredő felelősség; jóerkölcs; előzetes teljesítés kötelezettsége; a csődeljárás rosszhiszemű akadályozása; fizetésképtelenség; szerződéses kötelezettségre vonatkozó csalás; vezető tisztségviselő felelőssége; igazgatóság felelőssége
Fenti témakörben rövid egyeztetés erejéig elérhető:
Az NZP ügyvédje, Nagy László
Kereskedelmi-és társasági jogi szakügyvéd
Nemzetközi gazdasági jogi szakügyvéd
Telefonszám: 09119360090