2023 elején változnak a számviteli szabályok – Felkészült rá a vállalata?

2023. január 1-jétől a magyar számviteli törvényt (2000. évi C. törvény) több mint negyven helyen módosították, a 479/2016. (XII. 28.) kormányrendelettel együtt, amely bizonyos, a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek speciális beszámolási és könyvelési kötelezettségeiről rendelkezik. Az újonnan bevezetett változások között vannak olyan rendelkezések, amelyek gyakorlati követelményeinek teljesítésére a vállalkozásoknak 90 nap áll rendelkezésre. Fontos kiemelni, hogy az egyes társaságok számára előírt kötelező belső számviteli szabályzat hiányosságai akár 500 000 forint összegű adóhatósági bírságot is vonhatnak maguk után.
Mire kell tehát a vállalatoknak figyelniük a számviteli irányelvek kidolgozása során?
• Könyvvizsgálói jelentés: A jövőben a könyvvizsgálói jelentés két fontos eleme a társasági adóra vonatkozó nyilatkozat, valamint az a tájékoztatás lesz, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a törvényi előírásoknak.
• Átalakulás útján létrejött jogutód eszköz- és forráskimutatása: Az átalakulásból eredő adókra, valamint a korábbi kiegészítő tőke-befizetések elengedésére képzett tartalékot a felhalmozott eredményben kell kimutatni.
• Kiegészítő tőkebefektetés: A kiegészítő tőkebefektetésekre vonatkozó szabályok a “vállalkozókra” is vonatkoznak.
• Új jelentéstételi kötelezettség az IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerint pénzügyi kimutatásokat készítő vállalatok számára: be kell nyújtani és közzé kell tenni a pénzügyi kimutatásokra, a társasági adóval kapcsolatos információkra, valamint a konszolidált jelentésre – amely a kormányoknak teljesített kifizetésekről szóló jelentés – vonatkozó jelentéseket.
• Egyszerűsített éves pénzügyi kimutatásokat készítő társaságok: Amennyiben a társaságok élnek a törvényben biztosított lehetőséggel, hogy eltérjenek a pénzügyi kimutatásokhoz csatolt magyarázó jegyzetek tartalmára vonatkozó részletes előírásoktól, kötelesek a magyarázó jegyzetekben feltüntetni az összes ilyen eltérést és azok hatásait.
• Hosszú lejáratú lízingkötelezettség: Mivel az ilyen minőségben kimutatott összeg már nem tartalmazhatja a következő évben esedékes részleteket, a mérlegfordulónapot követő pénzügyi évben esedékes lízingrészletet is a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, a kötelezettségekre vonatkozó általános szabályoknak megfelelően.
• Elhatárolt bevételek és halasztott ráfordítások: Bár korábban a még nem elszámolt támogatás teljes összegét el lehetett halasztani, a jövőben csak a támogatásnak azt a részét lehet ilyen módon elszámolni, amely arányos a már felmerült költségekkel és ráfordításokkal.
• Egyéb hosszú távú tőkerészesedés: Az egészségügyi, szociális, kulturális vagy oktatási intézményben fennálló tőkerészesedést akkor is ilyennek kell elszámolni, ha az a törvényi meghatározás szerint nem minősül tőkerészesedésnek.
• Szétválással létrehozott gazdasági társaság: Az ilyen társaságok esetében a pénzügyi kimutatások formáját – beleértve a bevételt, a mérlegfőösszeget és a létszámot – a jogelőd nélkül létrehozott társaságokra vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni.
Amint a fentiekből kitűnik, a számviteli irányelvek módosítása nem csupán az adóhatósági ellenőrzések során, hanem az éves könyvvizsgálat során is releváns. A módosított számviteli jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdéseivel vagy segítségre szorulása esetén kérjük, forduljon bizalommal az NZP NAGY LEGAL ügyvédi irodához a honlapunkon feltüntetett elérhetőségek bármelyikén keresztül. Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű; az egyes társaságokra alkalmazandó részletes szabályok minden esetben csak egyedi megbízás keretében határozhatók meg pontosan.