Az úgynevezett kóros választottbírósági záradékokra vonatkozóan is kialakultak speciális érdemi értelmezési szabályok. A gyakorlatban – a mintazáradékok rendelkezésre állása ellenére – az ilyen záradékok viszonylag gyakran fordulnak elő.
A berlini fellebbviteli bíróság (SchiedsVZ 2012, 337) egy finn vállalatcsoport német leányvállalata és egy belga részvénytársaság közötti megállapodásban szereplő választottbírósági záradék kapcsán összefoglalta ezeket a szabályokat. A záradék szerint minden jogvitát a “Német Kereskedelmi Kamara választottbírósági szabályzata” szerint kellett elbírálni. A belga részvénytársaság a záradékot érvénytelennek tartotta. Az ügy nemzetközi jellegére hivatkozva azzal érvelt, hogy a záradék a Német Külföldi Kereskedelmi Kamarák előtti választottbírósági eljárásra vonatkozott, anélkül, hogy meg lehetett volna állapítani, melyik ilyen kamara rendelkezik konkrétan joghatósággal. A berlini fellebbviteli bíróság elfogadta a felperes értelmezését, miszerint a záradék a Német Választottbírósági Intézet (DIS) választottbírósági szabályzata szerinti eljárást ír elő. Jogosan abból indult ki, hogy a záradék a felek egyértelmű szándékát fejezte ki, miszerint vitáikat német választottbíróság előtt kívánják rendezni.
NJW, 2013. április 24., 3136. o. és az azt követő oldalak.