A magyar bíróságok előtt az árfolyamhoz kötött kamatú hitelmegállapodásokat rendszeresen részben érvénytelennek nyilvánítják. A Legfelsőbb Bíróság számos ítéletében azonban a kockázatokról való tájékoztatás kérdését csupán formai szempontból tárgyalják.
Évek óta – sok esetben sikeresen – érvelünk amellett, hogy ez a megközelítés nem helytálló. Rendszeresen hangsúlyozzuk azt is, hogy a 93/13/EGK irányelv értelmében az összehasonlítható ügyek jogi értékelésének az Európai Unió valamennyi tagállamában következetesnek kell lennie. A döntő tényezőnek ezért az összes tagállam joggyakorlatának vizsgálatának kell lennie.
Nemrégiben a szlovén Legfelsőbb Bíróság egy árfolyamhoz kötött hitelmegállapodás ügyében a hitelfelvevő javára döntött, és megállapította, hogy a hitelmegállapodás teljes egészében semmis. Figyelemre méltó, hogy a szlovén bíróság pontosan azt az érvelést követte, amelyet az NZP NAGY LEGAL már évek óta képvisel.
A szlovén ítélet jelentős figyelmet keltett, többek között a magyar sajtóban is. Bár a határozat teljes indokolása még nem áll rendelkezésünkre, összefoglalhatjuk a Szlovén Legfelsőbb Bíróság által kiadott sajtóközleményt.
Az ítélet szerint az árfolyamhoz kötött kamatú hitelmegállapodásokat nem hagyományos szerződéseknek, hanem kockázatos pénzügyi ügyleteknek kell minősíteni. Ezek esetében a fogyasztó számára érthető, részletes tájékoztatásra van szükség. A bíróság megállapította, hogy a C-186/16. sz. ítéletben az Európai Unió Bírósága (CJEU) által meghatározott követelmények a jelen ügyben nem teljesültek:
· A szerződési feltételeket világosan és érthetően kell ismertetni; a fogyasztót tájékoztatni kell a kamatmechanizmust befolyásoló tényezőkről, valamint fel kell hívni a figyelmet az esetleges árfolyam-ingadozásokra is.
· A svájci frank alapú hitelek nem hagyományos hitelek; szorosan kapcsolódnak a devizapiachoz, és erről a fogyasztót is tájékoztatni kell.
· A bank tájékoztatási kötelezettsége magában foglalja annak ismertetését is, hogy az euró árfolyamának kedvezőtlen alakulása mind az adósság, mind a kamatterhet növeli.
· Amennyiben a hitel a szokásos esetektől eltérő különleges jellemzőkkel rendelkezik, a banknak e tekintetben is tájékoztatási kötelezettsége van.
· A banknak olyan lehetőségeket kell javasolnia a fogyasztónak, amelyek csökkentik az árfolyamkockázatot.
· Különösen abban az esetben, ha a fogyasztóknak nincs svájci frankban (CHF) denominált jövedelmük, őket nem lehet spekulatív befektetőként kezelni; a fogyasztók általában kizárólag az alacsonyabb kamatlábak miatt választanak árfolyamalapú hitelmegállapodást.
· Ezen felül a bankra különösen súlyos felelősség hárul abban az esetben, ha tisztában volt az euró árfolyamcsökkenésével és a fogyasztó pénzügyi túlterheltségével.
A szlovén Legfelsőbb Bíróság azt is kiemelte, hogy az ügyben figyelembe vették a német és a spanyol ítéleteket.
Ha ez a téma érdekli Önt, kérjük, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk.