Kártérítési igények nem megfelelő fogászati kezelés után: mit lehet tenni, ha egy ilyen orvosi beavatkozás rosszul sikerült, vagy orvosi műhiba történt?

Az elmúlt évtizedben a különféle fogászati beavatkozások és a hozzájuk kapcsolódó kezelések a magánegészségügy egyik legnépszerűbb formájává váltak Magyarországon. Az átlag törvénye szerint az elmúlt években ebben az ágazatban is emelkedett a szakmai mulasztások száma. Mit tehet a páciens, ha nem elégedett a fogászati kezelés eredményével, vagy ha orvosi műhiba történt? Milyen jogi következményekkel jár, ha a nyújtott szolgáltatás minősége nem megfelelő, vagy – abszurd példákra is láttunk már – ha az eredmény rosszabb, mint a kiindulási helyzet? Elévülhetnek-e az ilyen igények? 

Ilyen helyzetekben a sérült beteg többféle módon is benyújthat keresetet; ennek ellenére az ügy érdemét több szempontból is meg kell vizsgálni és alátámasztani. Egyrészt figyelembe kell venni a kártérítési igény mint jogi kategória érvényességét és sikeres érvényesítését, másrészt pedig – tekintettel az ezen a speciális területen felmerülő különféle orvosi kérdésekre – egyes esetekben fogorvos vagy száj-állkapocs-arc sebész szakértő bevonására is szükség lehet. 

Az orvosi műhiba alapján a károsult fél kártérítési és visszatérítési igényt is érvényesíthet. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindkettő csak bizonyos esetekben indokolt. A tényleges anyagi kár (pl. jövedelemkiesés) mellett a korábbi, teljes értékű életvitel is nagyon gyakran sérülhet egy hosszú távú, rosszul kezelt vagy rosszul előkészített kezelési terv következtében. Így megállapítható, hogy kétféle igény merülhet fel: az egyik kártérítési, a másik pedig helyreállítási igény. 

Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a károsult páciens rendelkezésére? E tekintetben elsősorban a bíróságon kívüli megoldásokat, azaz a bírósági eljárást nem igénylő megoldásokat érdemes fontolóra venni, mivel ez a legkevésbé időigényes és legköltséghatékonyabb lehetőség azokban az esetekben, amikor egyértelmű bizonyíték áll fenn a fogorvosi műhiba fennállására. A peren kívüli érvényesítés általában egy ügyvéd által kiadott fizetési felszólítással kezdődik, ami gyakran megoldáshoz vezet, mivel a magánpraxisban dolgozó fogorvos érdeke, hogy a fogászati intézmény ellen felhozott állítólagos követelést a lehető leggyorsabban rendezze. Ennek következtében ez a jogi képviselő bevonásával zajló kárigény-típus az egyik legmagasabb peren kívüli rendezési arányt mutatja. Ha ez nem jár sikerrel, a kárigény továbbra is érvényesíthető úgynevezett fizetési meghagyásos eljárás keretében, szintén peres eljárás nélkül, feltéve, hogy a törvényben előírt feltételek (pl. az összegre vonatkozó korlát) teljesülnek. Fontos megjegyezni, hogy az alperes, azaz a fogászati kezelést végző intézmény ellenkérelme esetén ez az eljárás peres eljárássá alakul. 

Lehetőség van arra is, hogy a fizetési felszólítások eredménytelen maradása után – vagy akár azok nélkül is – közvetlenül a bírósághoz forduljon kereset benyújtásával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bírósági eljárások során előbb-utóbb szükségessé válik egy hivatalos szakértői vélemény beszerzése. A peres eljárás során érdemes megfontolni, hogy a felperes jogosult-e a költségek fizetésének felfüggesztésére vonatkozó, az ügy tárgyához kapcsolódó jogra. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a feltételek teljesülnek, a követelés érvényesítését kérő fél mentesül a bírósági költségek előzetes megfizetése alól. Az ügyvédi díjakat részben jogvédelmi biztosításból is fedezhetik, amennyiben az megfelel a biztosítótársaság szerződési feltételeinek. 

A nem magyar állampolgárságú felperesek számára nem elhanyagolható kérdés, hogy melyik országban lehet kártérítést követelni és pert indítani. Általános szabály, hogy a követelését érvényesíteni kívánó felperes az alperes bírósági illetékességéhez kötött: ez azt jelenti, hogy a pert az alperes magyarországi lakóhelye szerinti kerületi/megyei bíróságon kell megindítani. Kivételes esetekben lehetséges az is, hogy a felperes lakóhelye szerinti helyen indítsanak pert: nemrég egy osztrák természetes személy sikeresen perelte be egy magyar fogászati rendelőt Ausztriában, mivel a rendelő reklámanyagokat és különböző hirdetéseket helyezett el a felperes lakóhelye szerinti tartományban. 

Rendkívül ritka esetekben, de elméleti lehetőségként, büntetőeljárás is indítható, amely a szakmai kötelességszegés bűncselekményével összefüggésben merülhet fel. E rendelkezés szerint bárki, aki szakmai szabály megszegésével gondatlanságból más személy vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, vagy testi sértést okoz, felelősségre vonható és legfeljebb egy év szabadságvesztéssel büntethető. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fogorvosi műhiba területén sokkal gyakoribb a polgári jogi úton történő jogi lépés. 

A fentiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a fogászati műhiba területén a károsultnak számos jogérvényesítési lehetősége áll rendelkezésére, például kártérítési és visszatérítési igény benyújtása az elévülési időn belül. Ügyvédi irodánk az Ön rendelkezésére áll; kérjük, vegye fel a kapcsolatot dr. Ács Balázs Attila LL.M. ügyvédünkkel a következő elérhetőségeken: balazs.acs@nzp.de