A Covid-19 miatti szükséghelyzet érezhetően átalakítja a mindennapjainkat. Nem minden változás negatív azonban. Néhány területen a közigazgatás és az igazságszolgáltatás ugyanis évek óta adós volt azzal, hogy végleg átlépjen a 21. századba.

Most összeszedtük azokat a pontokat, ahol jelentős – és egyben üdvözlendő – változás várható.

 

 

Ügyvédként a bíróságokkal a kapcsolatot írásban eddig is digitálisan tartottuk. Ehhez képest szinte nevetséges, hogy a 21. században továbbra is felvilágosodás előtti öltözékben (fekete gyapjútalár; az Egyesült Királyságban lószőrparóka) szükséges megjelennünk több száz vagy ezer kilométer utazást követően.

 

A magyar Polgári Perrendtartás már ma is lehetővé teszi azonban az „elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével” történő tárgyalást vagy bizonyításfelvételt. Ezt azonban egyrészt a gyakorlatban is alkalmazni lenne szükséges, valamint a törvényi keret kiterjesztését is javasoljuk. Más országokban – pl. Németország – ennek a bevezetése lenne szükséges.

 

 

A digitális kommunikáció ellenére azt tapasztaljuk, hogy a bíró továbbra is egy óriási papírhalmot cipel magával a tárgyalásokra.

A jövőben célszerű lenne ennek a végleges leépítése. Egyes – német – tárgyalótermekben már találkoztunk azzal a helyes gyakorlattal, hogy a jegyzőkönyvet – amely beszédfelismerő rendszerrel automatikusan készül – vagy egyéb iratot a bíróságon egy kijelzőn vagy a falra vetítve látja minden fél és a nyilvánosság is.

Mi ezt javasolnánk tabletekkel és az ügyvédekkel is egyszerűen megosztható valódi digitális aktákkal továbbfejleszteni.

 

 

Keveseb tudják, de az európai jogrendszerek valójában csak egy szűk körben követelnek meg valódi írásbeliséget (pl. hagyományos aláírás a szöveg alatt). Az esetek túlnyomó többségében a törvény semmilyen formalitást nem követel meg, így e-mailen vagy akár üzenetküldő rendszereken (pl. WhatsApp, Messenger) is tudunk joghatályosan szerződést kötni.

Ahol továbbra is írásbeliséget követel meg a törvény, ott arra számítunk, hogy vírusként fog terjedni a digitális aláírás is, így a feleknek nem kell egyszerre egy helyen jelen lenniük vagy postán egymásnak papírokat küldeni, hanem néhány pillanat alatt digitálisan köthetnek írásbeli jogügyleteket is.

 

Az államok folyamatosan panaszkodnak az alacsony választási részvétel és – főleg a fiatalok – politikai érdeklődése hiánya miatt. Németországban komoly társadalmi problémát okoz például, hogy a 60 év felettiek kétszer akkora súllyal bírnak a választások során, mint a 18 és 30 év közötti generáció. Utóbbi generáció egy jogos felvetése az is, hogy a választások lebonyolítása során is át kellene lépni a 19. századból a 21.-be.

Ehhez jó példa Észtország, ahol évek óta lehetséges az online szavazás. Az európai államok többségnek személyi igazolványai ma is rendelkeznek már chip- és/vagy aláírásfunkcióval. Ezek csupán használni kellene.

 

 

A pénztárcánk egyre kevésbé fér el zsebünkben a sok felesleges igazolvány miatt. Ezek mellett és helyett azonban a legtöbb már ma is pótolható lenne egy megfelelően biztonságos adatcsomaggal, amit pl. ujjlenyomatunkkal védve az okostelefonunkban vagy egyetlen plasztikkártyán tárolhatnánk. Az állam vagy más szervek pedig mindig csak a legszükségesebb és az általunk külön engedélyezett adatokhoz férnének hozzá.

A technológia rendelkezésre áll, amelyet ebben az esetben is csupán használni kellene.

 

 

Ön milyen változtatást javasolna még?