Mi történik, ha egy per már folyamatban van, az érvek már elhangzottak, és a bírósági döntésre várnak – majd egyik napról a másikra megváltoznak a szabályok? Magyarországon most már egyértelmű a válasz.
–
A lépés
Három nappal ezelőtt a magyar kormány elfogadta a 15/2026. számú kormányrendeletet, amelyben kifejezetten rögzítette, hogy rendelkezései nemcsak a jövőbeli ügyekre, hanem a már folyamatban lévő bírósági eljárásokra is vonatkoznak.
Ez a rövid szakasz végezte el a nehezebb munkát:
“6. § (1) E rendelet rendelkezései a jelenleg folyamatban lévő bírósági eljárásokra is vonatkoznak. (2) A 2023–2025-ös évekre esedékes szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos minden folyamatban lévő pert a bíróságnak meg kell szüntetnie. Az eljárás költségeit az állam viseli.”
Ennyi volt.
A “szolidaritási hozzájárulás” egy központi szinten előírt újraelosztási mechanizmus [= adó], amely jelentős forrásokat csoportosít át a gazdaságilag erősebb – gyakran ellenzéki vezetésű – városoktól az állami költségvetésbe.
Az eredmény
A Budapesti Fővárosi Bíróság éppen a Budapesti Önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti folyamatban lévő ügyet tárgyalta, amikor az új rendeletet elfogadták. A jogi keret hirtelen megváltozása miatt a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy már nem tud érdemben dönteni az ügyben. Ehelyett a bíróság tájékoztatta a feleket, hogy alkotmányossági vizsgálatot kezdeményez, és ennek következtében az eljárást felfüggesztették.
Ennek során a bíróság kifejezetten szélesebb körű aggályokat vetett fel a következőkre vonatkozóan:
- visszamenőleges hatályú szabályozás,
- jogi biztonság,
- a hatalmi ágak szétválasztása, valamint
- a bírósági felülvizsgálat gyakorlati korlátai abban az esetben, ha a végrehajtó hatalom az eljárás közben beavatkozik.
Mi lesz most?
Az ügy most az Alkotmánybíróság elé kerül, amelynek 90 napon belül döntést kell hoznia arról, hogy a megtámadott rendelkezések összeegyeztethetők-e a magyar Alkotmányban foglalt alkotmányos garanciákkal. Ugyanakkor a bíróság azt is mérlegeli, hogy indítson-e előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt annak vizsgálatára, hogy a „szolidaritási hozzájárulás” ütközhet-e az uniós joggal, különösen az Európai Helyi Önkormányzati Chartával.
Ezen eljárás kimenetele fogja eldönteni, hogy a jogvita visszakerülhet-e a rendes bíróságok elé az érdemi döntés meghozatalára – vagy pedig a jogalkotói beavatkozás továbbra is megakadályozza-e a bírósági felülvizsgálatot.