Az elmúlt évtizedben a különféle fogászati beavatkozások, illetve ehhez kapcsolódó kezelések váltak az egyik legnépszerűbb magán-egészségügyi ellátási formává Magyarországon. A nagy számok törvénye alapján a szektorban bekövetkezett műhibák száma az utóbbi években szintén növekvő tendenciát mutat. Mit lehet tenni, ha a páciens nem elégedett az elvégzett fogászati beavatkozás, kezelés eredményével, vagy műhiba történt? Mi a jogkövetkezménye annak, ha gyenge minőségű a szolgáltatás vagy ad absurdum – ilyenre is látunk példát – a kiinduló állapottól rosszabb végeredmény következett be? A rendelőből való távozást követően van-e lehetőségünk igényünk hatékony érvényesítésére, és ha igen, meddig?
Ilyen helyzetekben a károsult páciens többféle kárigénnyel léphet fel, amelynek megalapozását több oldalról szükséges vizsgálni, majd ezt követően megfelelően alátámasztani. Egyrészről a kártérítési igény létjogosultságát és sikeres érvényesíthetőségét, mint jogi kategóriát tekintve, másrészről e speciális területen – hiszen több egészségügyi szakkérdés is felmerül – az esetek egy részében fogorvostan, ill. arc-állcsont-szájsebészeti szakértő bevonására is sor kerülhet.
A műhiba bekövetkeztének megállapítása képes megalapozni a károsult páciens vagyoni kárigényét, ill. sérelemdíj iránti igényét egyaránt. Fontos rögzíteni, hogy adott esetben mindkettőnek lehet létjogosultsága, hiszen a ténylegesen is bekövetkezett vagyoni kár (például munkabér-kiesés) mellett a korábbi, teljes értékű életvitel is képes igen gyakran sérülni egy hosszú ideig elhúzódó, félrekezelt eset vagy rosszul megválasztott és összeállított kezelési terv következtében. Így akár két különböző jogcímen is lehetséges érvényt szerezni igazunknak.
Milyen konkrét igényérvényesítési lehetőségek állnak a károsult páciens rendelkezésére? E tekintetben első körben a peren kívüli, azaz a bírósági eljárást nélkülöző megoldást érdemes előtérbe helyezni, mivel ez a legkevésbé elhúzódó és költséghatékonysági szempontból is leginkább célravezető lehetőség abban az esetben, ha a fogászati műhiba egyértelműsége mutatkozik. A peren kívüli eljárás általában ügyvédi fizetési felszólítással veszi kezdetét, amelynek következtében gyakran látunk arra példákat, hogy a magánrendelő partner a kárigény gyors rendezésében, hiszen neki is elemi érdeke az, hogy mihamarabb elrendeződjék a vele szemben felmerült követelés. Ebből következően ebben az ágazatban a peren kívüli, ügyvédi bevonással létrejött egyezségkötési arány az egyik legmagasabb. Amennyiben ez nem vezet eredményre, továbbra is nemperes úton ún. fizetési meghagyásos eljárás indítható, feltéve, ha a jogszabályban meghatározott feltételek (például összeghatár) fennállnak. A kötelezett, azaz a fogászati beavatkozást végző magánrendelő ellentmondása következtében ez az eljárás perré alakul.
Lehetőség nyílik továbbá az eredménytelen fizetési felszólításokat követően vagy akár azokat teljesen kihagyva rögtön bírósághoz fordulni keresetindítás formájában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a bírósági eljárások során előbb-utóbb szakértői vélemény beszerzése válik szükségessé, hiszen általában egy szakkérdés körül zajlik a jogvita. A peres eljárás során érdemes mérlegelni azt, hogy akár tárgyi költségfeljegyzési jog is megilletheti a kezdeményező felperest. Amennyiben ennek feltételei fennállnak, az igényét érvényesíteni szándékozó fél mentes a bírósági eljárási illeték előzetes, azaz a per érdemi megkezdését megelőző megfizetésétől és azt csak utólag szükséges rendezni. Ami az ügyvédi munkadíjat illeti, az részben vagy akár teljes egészében finanszírozhatóvá válhat a kérdéses fogászati beavatkozás előtt már létező és azóta is fennálló jogvédelmi biztosításból, amennyiben a biztosítóval kötött szerződéses feltételek ezt lehetővé teszik. Ez minden esetben egyéni vizsgálat tárgya, amelyre vonatkozó levelezést a jogvédelmi biztosítóval vállaljuk lefolytatni.
Külföldi károsultként nem elhanyagolható szempont az, hogy a kár melyik országban érvényesíthető. Főszabály szerint az igényét érvényesíteni szándékozó felperes kötve van az alperes fórumához: ez azt jelenti, hogy az alperes magyarországi székhelye szerint illetékes járás/kerületi bíróságon vagy törvényszéken fog megindulni a per. Kivételes esetben lehetőség nyílik a felperes lakóhelye szerint is perelni: a közelmúltban egy osztrák természetes személy sikerrel tudta perelni a magyar rendelőt Ausztriában, mivel a rendelő az ő lakóhelye szerinti tartományban is helyezett el reklámanyagot és különféle hirdetéseket.
Atipikus esetekben, elvi lehetőségként fennáll a polgári jog terrénumán kívüli, ill. azzal párhuzamos eljárás megindítása, amely a büntető törvénykönyv által meghatározott, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállása kapcsán merülhet fel. Eszerint aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jóllehet a fogorvosi műhibák során sokkal gyakoribb a polgári jog mentén történő peren kívüli vagy peres fellépés, hiszen elsődleges cél a károsult vagyoni reparációja.
A fentiekből leszűrhető, hogy fogorvosi műhiba esetén a kárt elszenvedett páciens számára több igényérvényesítési lehetőség is nyitva áll, amelyeket érdemes időben, azaz elévülési határidőn belül kihasználni. Ügyvédi irodánk e tekintetben is áll az Önök rendelkezésére magyar, német, ill. angol munkanyelveken. Elérhetőségünk ezzel kapcsolatosan: balazs.acs@nzp.de (dr. Ács Balázs Attila LL.M. ügyvéd).