A kettős felhasználású termékek és technológiák (dual-use items and technologies) jogi szabályozása komplex módon valósul meg. Terjedelmes közösségi (uniós) és domesztikus (magyar) joganyag foglalkozik a kérdéskörrel, amelyek közül a jelen cikkben 10 pontban összeszedtük a legfontosabb sarokpontokat. A nyilvántartási és engedélyezési szabályok be nem tartása nem elhanyagolható következményekkel is járhat, hiszen ez akár büntető-tényállást is megvalósíthat. 

 

1. Milyen termékek és technológiák minősülnek kettős felhasználásúnak?

Kettős felhasználásúak azok a termékek és technológiák, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók.  

A pontos definíciót a közösségi szinten közvetlen hatállyal rendelkező és közvetlenül alkalmazandó 2021/821/EU rendelet tartalmazza, amely jogszabály a kettős felhasználású termékek és technológiák (szoftverek) elsődleges jogforrása. Eszerint e körbe beletartoznak azok a termékek, amelyek a polgári felhasználás mellett felhasználhatók nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, hordozóeszközeik tervezésére, kifejlesztésére, gyártására vagy alkalmazására, ideértve azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen formájú hozzájárulás céljára. 

 

2. Engedélyköteles kettős felhasználású termékek

Az engedélyköteles termékek listáját a fenti, 2021/821/EU rendelet tartalmazza, amely e témakörben megkerülhetetlen jogszabály. Eszerint – azaz ennek I. számú melléklete alapján – egy terjedelmes listát közöl a rendelet arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen specifikációjú termékek szorulnak előzetes engedélyeztetési eljárásra. Tekintettel arra, hogy Magyarország tagja minden, a kettős felhasználású termékek kereskedelmét szabályozó ún. non-proliferációs egyezménynek, így az engedélyeztetési témakörök az alábbi kategóriákba sorolandóak: nukleáris anyagok, létesítmények és berendezések, speciális anyagok és kapcsolódó berendezések, anyagfeldolgozás, elektronika, számítógépek, távközlés és információbiztonság, szenzorok, navigáció és repülési elektronika, tengerészet, légtér és hajtórendszerek. 

Az uniós rendelet mellett a hazai forgalmazásukat több kormányrendelet is szabályozza, amelyeket az EU-jogszabállyal összeolvasva, együtt alkalmazva kell értelmezni. Az adott kérdéskör vizsgálata során tehát közösségi és domesztikus normák alkalmazására egyaránt szükség van. 

 

3. Forgalmazásuk

A kettős felhasználású termékek forgalmazásának részletszabályait a fenti EU rendelet alapvetően nemzeti hatáskörbe utalja. Magyarországon ezt a 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szabályozza részletekbe menően.  

Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016 (XI. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésének b) pontjában a Kormány külkereskedelmi államigazgatási szervként a Budapest Főváros Kormányhivatalát jelölte ki. A Kormányhivatal Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztályának Exportellenőrzési Osztálya eljár a kettős felhasználású termékek export-, transzfer-, brókerügyleti és tranzitengedélyeivel kapcsolatos ügyekben, ellenőrzi e termékek Európai Unión kívüli harmadik országból Magyarországra történő behozatalát és kiadja a Nemzetközi Importigazolást, lefolytatja a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos konzultációkat, ellátja a nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásából adódó feladatokat, továbbá eljár a nemzetközi kereskedelmi szankciókban elrendelt nem kettős felhasználású termékek exportengedélyezésével kapcsolatos ügyekben. 

A nukleáris termékek esetén a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmára külön szabályozás vonatkozik, amit a 144/2011. (VII.27.) Korm. rendelet tartalmazza. 

 

4. Nyilvántartásba vétel

Első és nélkülözhetetlen lépés a terméket forgalmazni szándékozó személy (természetes vagy jogi) nyilvántartásba vétele, amelyet a fenti Kormányhivatal szakigazgatási szerve végez. A kérelem tartalma a következő: XY exportőr nyilvántartásba vétele kettős felhasználású termékek külkereskedelmével foglalkozó cégek nyilvántartásába (a komplett lista a Kormányhivatal weboldalán elérhető, hiszen a nyilvántartásba vett társaságokat a hivatalnak közzé kell tennie). Ehhez több mellékletet szükséges csatolni, amelyet taxatív jelleggel a 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet állapít meg. 

 

5. Exportengedély

Miután domesztikus jog alapján a nyilvántartásba vétel megtörtént, ismételten az uniós jogi normát kell alkalmaznunk a hazai kormányrendelettel egyetemben. Három fő exportengedély típust különböztetünk meg: uniós általános jellegű engedélyt, egyedi exportengedélyt, globális exportengedélyt. Árnyalja a képet továbbá az, hogy új. nagy projektekhez további mellékleteket szükséges csatolni. 

 

 6. Import

A kettős felhasználású termékek Magyarországra történő importja ugyancsak engedélyköteles lehet (nemzeti importigazolás). 

 

7. Transzfer és tranzit

Az Európai Unió területén történő átszállítás vagy az unió területén belüli szállítás ugyancsak engedélyes tevékenység lehet, így tehát e körben is érdemes megvizsgálni a jogszabályok részletrendelkezéseit. 

 

8. Technikai segítségnyújtás

Technikai segítségnyújtásnak minősül minden olyan tevékenység, amely kettős felhasználású termék vagy technológia javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz és minden egyéb műszaki szolgáltatáshoz kapcsolódik, amely lehet oktatás, tanácsadás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy tanácsadási szolgáltatások nyújtása, ideértve az elektronikus eszközök révén, valamint a telefonon vagy egyéb szóbeli formák keretében történő támogatást is. 

Fontos kiemelni, hogy főszabályszerűen a technikai segítségnyújtás is engedélyköteles, noha a jogszabályok e körben kivételeket határoznak meg. 

 

9. Embargó

Egészen 2022-ig az Unió, ill. szomszédos országait (és más európai országokat) tekintve pusztán elméleti kategóriaként létezett e kategória. Azonban az orosz-ukrán konfliktus követeztében ténylegesen is létező szempontként jelenik meg a témakörben az embargó. Amennyiben embargó hatálya alá eső terület a forrás vagy célország, különös körültekintéssel kell eljárni az érvényben lévő uniós (szankciós) rendeletek okán. Erre ékes példa a Tanács 2022/328 rendelete az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról elnevezésű jogszabály. Ez határozottan szigorítja és olykor meg is tiltja az Oroszországhoz köthető export / import feltételeit. 

 

10. Kettős felhasználású termékkel történő visszaélés

E fejezetcím egyúttal a 2012. évi C. törvény (Btk.) egyik tényállása. Eszerint (330. §) aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Unió vámterületén belüli átadását, vagy kettős felhasználású terméket az engedélytől eltérően használ fel, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Látható, hogy a jogalkotó a termékek engedélyezési szabályait be nem tartó személyeket súlyosan szankcionálhatja, tekintettel arra, hogy bűntett besorolást kapott a tényállás, amelynek büntetési tétele egyből szabadságvesztés-büntetéssel indul. Emiatt (is) különös körültekintés szükséges az ilyen termékek exportja és importja során. 

Amennyiben a témával kapcsolatosan további kérdése merül fel, illetve ilyen termékek és technológiák forgalmazása Ön vagy cége számára relevanciával bír, keresse irodánkat bizalommal.

Írta: Dr. Ács Balázs Attila ügyvéd (balazs.acs@nzp.de)