02

Kötelezheti a munkáltató a munkavállalót az oltás felvételére? Megszüntethető-e a munkaviszony az oltás megtagadása esetén?

29. okt 2021 Hírek

I. Jogszabályi alap és hatálybalépés

A Kormány 2021. október 29-e virradóra bocsátotta ki az 598/2021. (X.28.) számú Kormányrendeletét a munkahelyek koronavírus elleni védelméről, amely 2021. november 1-jén, Mindenszentek napján lép hatályba. A rendelet célja annak biztosítása, hogy a munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek és vállalkozások jogosultságot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják koronavírus elleni felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.

II. Személyi hatály

A Kormányrendelet leszögezi, hogy a norma személyi hatálya azokra a „foglalkoztatottakra” terjed ki, akik nem minősülnek az állami és önkormányzati intézményeknél dolgozónak (számukra egy másik, az 599/2021. (X.28.) Korm.rend. értelmében a védőoltás igénybevétele kötelező). Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen a Kormányrendelet legfontosabb alanya a Munka törvénykönyvében (Mt.) definiált munkavállalói kör, azaz a Magyarországon foglalkoztatottak túlnyomó többsége. Tekintettel tehát arra, hogy a szabályozás célkeresztjében ezen foglalkoztatotti csoport áll, így a továbbiakban a Kormányrendelet által „foglalkoztatottként” definiált csoportot annak tényleges tartalmi oldaláról közelítve, azaz munkavállalóként fogjuk említeni.

III. Az oltás felvétele, mint a munkavégzés feltétele

A szabályozás szerint a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – főszabály szerint a védőoltás felvételét azon munkavállaló esetében, aki korábban a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg.

Mit jelent az, hogy a munkavégzés feltételeként kerül ez meghatározásra? A munkáltató intézkedésében meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag (pl. Janssen vakcina) esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag (a vakcinák többsége ilyen, pl. Pfizer) esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.

IV. Milyen módon tájékoztatja a munkáltató a munkavállalót az oltás kötelező felvételéről?

A rendeletben használt munkáltatói intézkedés szófordulat gyakorlati formája az Mt. szerinti munkáltatói utasítás lehet. Ez történhet elektronikus (e-mail) úton vagy papír alapon is – tehát szóban nem elegendő –, amely utasításnak tartalmaznia kell a fenti, III. bekezdésben szerepeltetett határidőket egy-illetve kétdózisú vakcina esetére, valamint fontos megemlíteni azt is, hogy az oltás elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről is ki kell oktatnia a munkáltatónak a munkavállalóját. Erről lentebb, a VI. fejezetben írunk részletesebben is.

V. Mikor nem kötelező felvenni a védőoltást?

Szűk körben ugyan, de a Kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy ne legyen mindenki számára kötelező a védőoltás felvétele. Ez az esetkör az alábbi: nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a munkavállaló, aki részére az egészségügyi indokból ellenjavallt, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Ilyen orvosi szakvéleményt a munkavállaló kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a munkavállaló munkajogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a háziorvos adja ki.

VI. Jogkövetkezmények fel nem vett védőoltás esetére: megszüntethető-e a munkaviszony az oltásfelvétel megtagadása esetén?

A Kormányrendelet a fokozatosság elvét figyelembe véve alapvetően két különböző jogkövetkezményt fűz az oltás megtagadása esetére. Első lépésben az enyhébb jogkövetkezmény alkalmazandó, azaz a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra küldése. Amennyiben ez nem vezet eredményre, második lépcsőben a munkavállaló munkaviszonya akár azonnali hatályú felmondással meg is szüntethető. Ezen részletszabályok a következők:

  1. Fizetés nélküli szabadság

Ha a munkavállaló a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a munkavállaló részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól a fenti, V. fejezetben leírt kivételek miatt mentesül. Abban az esetben, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság ezen okból történő elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

  1. Azonnali hatályú felmondás

A munkáltató a munkavállaló jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság ilyetén elrendelésétől számítva egy év eltelt, és

a) a munkavállaló a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé, és

b) a foglalkoztatott az esetleges mentesülésre vonatkozó orvosi szakvéleményt nem mutatja be.

VII. Összegzés

 Jól érzékelhető tehát, hogy az oltás kötelezővé tételével párhuzamosan a jogalkotó igen súlyos, negatív jogkövetkezmény-rendszert is felállított az oltás felvételét nem jogszerűen megtagadó munkavállalókkal szemben: végső esetben akár a legsúlyosabb munkáltatói lépés, az azonnali hatályú felmondás is alkalmazható. A fenti összefoglaló a legfontosabb tudnivalókat gyűjtötte csokorba, amennyiben e témában munkáltatóként vagy munkavállalóként, illetve más jogterület kapcsán jogi tanácsadásra lenne szüksége, keresse irodánkat bizalommal.