02

A munkaidőkeret, mint a rugalmas munkaszervezés eszköze

5. dec 2021 Hírek

Újra aktuális témává vált a munkaidőkeret intézménye és annak részletei az Alkotmánybíróság egyik friss határozata, valamint az Információs és Technológiai Minisztérium által 2021 őszén megindított rendkívüli célvizsgálat nyomán. Az alábbiakban a munkáltatók egy része által igen gyakran alkalmazott jogintézményt – amely részletesen a Munka törvénykönyvében kerül szabályozásra – járjuk körbe.

1. Mit értünk a munkaidőkeret alatt?

A munkaidőkeret egy olyan hosszabb időszak, amelyen belül a munkáltató széles keretek között, nagy rugalmassággal határozhatja meg, hogy a munkavállaló az egyes beosztás szerinti munkanapokon pontosan hány órában végezze munkáját. A munkaidőkeret alkalmazása fontos munkaszervezési eszköz a munkáltató kezében, hiszen a munkaidő egyenlőtlen beosztásával eredményesen lehet válaszolni a munkáltatónál jelentkező változó munkateherre. Tipikus alkalmazási területei azok az esetek, amikor bizonyos időszakokban az általánosnak mondható napi 8 órás munkavégzésnél rendszeresen több időt vesz igénybe a feladatok ellátása és ezt követően pedig a tényleges feladatok elvégzésére fordítandó idő jóval napi 8 óra alá csökken.

2. Hogyan határozzuk meg a munkaidőkeretet?

A munkaidőkeret megállapítása során a napi munkaidő, és az általános munkarend heti mértékéből szükséges kiindulni, amely jelenleg heti 5 napon át napi 8, hetente összesen 40 órában történő munkavégzést takar. A munkaidőkeretben teljesített munkavégzés esetén a heti 40 óra / 5 napos értékeknek a teljes munkaidőkeret átlagában kell, hogy teljesüljenek, azzal, hogy a napi munkaidő 4-12 óra között terjedően határozható meg és a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet.

Ez egy gyakorlati példával élve azt jelenti, hogy 4 hetes munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató a munkavállaló munkaidejét szervezheti úgy, hogy a munkavállaló az első héten 48 órát, a második héten 36 órát, a harmadik héten 36 órát, a negyedik utolsó héten pedig 40 órát dolgozik. Ezt a példát a következő táblázat szemlélteti:

  hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap ÖSSZESEN
1. hét 12 8 6 10 12 pihenőnap pihenőnap 48
2. hét 6 6 10 8 6 pihenőnap pihenőnap 36
3. hét 8 8 4 10 6 pihenőnap pihenőnap 36
4. hét 8 6 10 8 8 pihenőnap pihenőnap 40

 

A fenti példában a munkavállaló a 4 hetes munkaidőkeret tartama alatt hetente átlagosan 40 órát dolgozott, de a napi és heti munkaideje rugalmasan került meghatározásra, igazodva az aktuális munkateherhez.

A munkaidőkeretet főszabály szerint a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, maximális tartama főszabály szerint 4 hónap, vagy 16 hét lehet, tehát a fentebb meghatározott, munkaidőre vonatkozó követelményeknek ezen időszak átlagában kell, hogy teljesüljenek.

A munkaidőkeret tartama speciális szabályok alapján a fiatal munkavállalók esetében maximum 1 hét, míg meghatározott munkakörök (például: több műszakos, idénymunka, vagy készenléti jellegű tevékenység esetén) esetében 6 hónap, vagy 26 hét. Objektív, műszaki, vagy munkaszervezési okok által indokolt esetben pedig akár 36 hónap is lehet. Utóbbi esetben munkaidőkeret kollektív szerződés alapján kerül megállapításra. Az Alkotmánybíróság által hozott egyik közelmúltbéli döntés (18/2021.(V. 27.) AB. határozat) alapján a 36 hónapos munkaidőkeret esetén 12 hónapos referencia időszak kerül alkalmazásra, melynek nyomán 12 hónapos időtartam viszonylatában kell teljesülnie az átlagos heti munkaidőre vonatkozó követelményeknek.

3. Kinek és miért éri meg alkalmazni a munkaidőkeretet?

A munkaidőkeret jelentette rugalmasság rendkívül hasznos olyan területeken, mint például a fuvarozás, idénymunka, vagy akár home office- rendszerben dolgozó munkavállalók köre, akiknél sok esetben nehezen megadható előre, hogy egy-egy konkrét napon pontosan hány órában van szükség munkavégzésre. Az említett munkakörökben a konkrét feladatokhoz igazodó, a hagyományos, napi 8 órás, munkaidőbeosztáshoz képest szélesebb keretek között alakíthatóak a munkavégzés időbeli keretei. A jogintézmény alkalmazásával jó eséllyel kerülheti el a munkáltató azt, hogy elvégzendő feladat hiányában is fizetnie kelljen a munkavállalót, vagy egy 8 munkaóránál többet igénylő feladat csak túlóra megfizetése mellett legyen megoldható.

4. Mire érdemes figyelni munkavállalói, illetve munkáltatói oldalról a munkaidőkeret alkalmazása során?

Lehetőség nyílik új munkavállalókat kifejezetten munkaidőkeretet tartalmazó munkaszerződés alkalmazásával felvenni, azonban ebben az esetben a munkaszerződés szövegezése különös körültekintést igényel. Nincs ez másképp akkor sem, amikor egy meglévő munkavállaló szerződését kívánják a felek oly módon módosítani, hogy abban megjelenjen a munkaidőkeret alkalmazása. További, a Munka törvénykönyvében részletekbe menő módon szabályozott sajátossága a jogintézménynek a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló felmondásának esete, tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben speciális részletszabályok alkalmazandóak.

Összegzés

Mindezekből leszűrhetjük azt, hogy munkaidőkeretet tartalmazó munkaszerződés elkészítése, ilyetén módosítása, illetve munkaidőkeretes munkavállalók munkaviszony-megszüntetése speciális eset a munkajog területén belül is. Amennyiben Ön munkáltatói vagy munkavállalói oldalon érintett lehet e témakörben, forduljon irodánkhoz bizalommal.