Fogyasztóként egyszerűbb, vállalkozóként nehezebb – új fogyasztóvédelmi szabályozás 2022 januárjától
Új fogyasztóvédelmi rendeletet alkotott a Kormány 373/2021. (VI. 30.) számmal, 2021 júniusában. A vonatkozó Európai Uniós irányelveket is figyelembe vevő jogszabály főbb szabályai 2022. január 1-jével lépnek hatályba, míg az új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállást módosító szabályok már 2021. július 1-jétől hatályba léptek. A rendelet a vállalkozókat és a vállalkozásokat érinti, köztük elsősorban a kiskereskedőként forgalmazókat és a gyártókat. A rendelet hatálya magában foglalja a digitális tartalomszolgáltatási és a digitális szolgáltatási szerződéseket is.
1. Milyen lehetőségei lesznek a fogyasztónak a jövőben, hibás teljesítés esetén?
Az újabb jogalap bevezetése mellett természetesen továbbra is alkalmazandó marad a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet. Január 1-jétől hibás teljesítés esetén az önkéntes alapon nyújtott jótállás érvényesítése érdekében a fogyasztó közvetlenül a vállalkozáshoz fordulhat kijavítási, vagy a termék cseréje iránti igénnyel. Emellett a fogyasztók számára kedvez az az újítás is, ami szerint az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének az időpontjában fennállt. Kivételt jelent a szabály alól az a két eset, amikor ez a vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Az egy éves időtartamban a vállalkozásra hárul a termék hibájára vonatkozó bizonyítási teher önkéntes és kötelező jótállás esetén is, tehát ez a szabály érvényesül minden termékre függetlenül attól, hogy arra egyébként vonatkozik-e jogszabályi jótállás. Így tehát, amíg a fogyasztónak a gyártóval szemben bejelentett termékszavatossági igénye bizonyítására a fogyasztó köteles, addig erre a gyártói jótállás időtartama alatt jelentkező hibás teljesítés esetén a gyártó. Az önkéntes jótállás azonban nem keverendő össze a kötelező jótállással, ami az eladó vállalkozásokat terheli a tartós fogyasztási cikk eladási ára függvényében. A hiba fogyasztó általi felismerése és bejelentése esetén a vállalkozás csak abban az esetben tagadhatja meg a szavatossági kötelezettség teljesítését és mentesülhet a jótállás alól, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítést követő ok miatt következett be.
2. Módosuló kellékszavatosság
Ami a kellékszavatossági igények egymáshoz való viszonyát illeti, a kormányrendelet a Ptk-t kiegészítő szabályokat hoz. Az új szabályok értelmében 2022. január 1-től a fogyasztónak azokban az esetekben lesz lehetősége árleszállítást követelni vagy a szerződést megszüntetni, ha a vállalkozás nem végezte el a termék kijavítását vagy kicserélését, illetve azt megtagadta, illetőleg megsértette a visszavételre vonatkozó költségeinek a viselését. Továbbá, ha ismételten teljesítési hiba merült fel, noha a vállalkozás korábban megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét. Nem utolsó sorban azokban az esetekben követelhető az árleszállítás, vagy érvényesíthető a szerződés megszüntetésének a joga a fogyasztó által, ha a teljesítési hiba olyan súlyú, amely azonnali árleszállítást vagy az adásvétel azonnali megszüntetését indokolja, illetve, ha a vállalkozás nem vállalja a szerződésszerűvé tételt, vagy nyilvánvaló, hogy az árut ésszerű időn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem tudja szerződésszerűvé tenni. Amennyiben a fogyasztó él a szerződés megszüntetéséhez való jogával, úgy a vállalkozás egyrészt köteles megtéríteni az áru visszaküldésével felmerülő költséget, másrészt köteles visszatéríteni a termék vételárát.
3. Hogyan tovább az önkéntes jótállást illetően?
Azok a vállalkozások, akik a kellék-, és termékszavatosság mellett gyártói jótállást biztosítanak a termékük tartósságára, jótállási nyilatkozatot kötelesek a fogyasztók rendelkezésére bocsátani a rendeletben előírt tartalommal, jól érthető szövegezéssel, mindezt magyar nyelven. A nyilatkozat nem keverendő össze a kötelező jótállás esetében az eladó fél által a fogyasztó részére kiállítandó jótállási jeggyel. A termék tartósságát illetően a rendelet egyértelmű definíciót ad, így az a szokásos használat mellett a megkövetelt funkciók és a teljesítmény megőrzésére való képességet jelenti. A rendelet értelmében a jótállási nyilatkozatba bele kell foglalni a jótállásra kötelezett nevét és címét, a jótállással érintett árut, a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást, a jótállás feltételeit, és ezenkívül tájékoztatni kell a fogyasztót, hogy a jótállás a kellékszavatossági jogait nem érinti.
Összegzés
Az új szabályozást vizsgálva kitűnik, hogy az eddig sem a legátláthatóbb jogterület tovább differenciálódik, így a jelenleg hatályos és hatályba lépő új rendelkezések útvesztőjében célszerű jogi képviselőt igénybe venni. Amennyiben Ön úgy ítéli meg, hogy akár vállalkozói, akár fogyasztói oldalról elkél a jogi segítség, forduljon irodánkhoz bizalommal.