02

Franchise-jog és az ÁSZF-ek

4. jan 2018 Hírek

A franchiseadók az egységes értékesítési rendszer és a franchisevevőkkel történő egyenlő bánásmód biztosítása céljából általában egységes franchiseszerződéseket, így pedig a BGB (német Polgári Törvénykönyv) 305. § (1) bek-e szerinti általános szerződési feltételeket alkalmaznak. Ez a megállapítás a magyar jog esetleges alkalmazása szerint is áll, mivel a magyar Ptk. 6:77. §-a ugyane definíciót tartalmazza. Mivel pedig az alkalmazott feltételek nem kerültek egyedileg elbírálásra, a törvény szerinti szigorú ÁSZF-kontroll érvényesül.  

Ezzel kapcsolatban néhány érdekes döntés. A német Szövetségi Törvényszék (a legfelsőbb bíróság / Kúria németországi megfelelője) egy nemrégi ügyben (BGH XII ZR 1/17) úgy döntött, hogy egy olyan klauzula, amely a szerződés automatikus meghosszabbítását írja elő, a hiányzó transzparencia miatt nem megengedett, amennyiben már a szerződés megkötésekor nem teljesen egyértelmű, hogy legkésőbb mikor kell kimondani a felmondást ahhoz, hogy elkerülhető legyen a meghosszabbodás. Ez természetesen más típusú, azaz nem csupán franchiseszerződésekre alkalmazandó. A peres esetben a BGH álláspontja szerint egy nem orvosolható bizonytalanság állt fenn a szerződés kezdő időpontját, valamint ebből kifolyólag a felmondási határidő lejárát illetően is. A bíróság kifejtette, hogy az utolsó lehetséges felmondási nap át nem láthatósága ahhoz vezet, hogy az egyik szerződő fél felmondási joga nem érvényesül ténylegesen. Az ilyen szabályozás tehát érvénytelen.  

A franchiseszerződésekben ezért világosan szükséges rendezni a szerződés kezdő időpontját, valamint a szerződés megszűnésének / a felmondásnak az időpontját.  

Szintén érdekes lehet a BGH ÁSFZ-tárgyú döntése a VII ZR 308/16 sz. ügyben. Itt a bíróság érvénytelennek mondott ki egy ÁSZF-be foglalt átalánykötbér-megállapodást egy utalványkiadó részéről. A bíróság szerint ugyanis a szankció távolról sem áll arányban a szankcionált enyhe szerződésszegésekkel, így pedig a jóhiszeműség és tisztesség általános követelményét megsértve a másik felet aránytalan hátránnyal sújtja.   

Ebből kifolyólag ajánlatos lehet az egyes szerződésszegés-típusokra specializált szabályozást bevezetni, noha ez a gyakorlatban nehezen megvalósítható és túlságosan hosszú szabályozáshoz vezetne. A másik lehetőség pedig, hogy a franchisevevő részére biztosít a szerződés jogosultságot arra, hogy az egyes eset körülményeinek objektív mérlegesése után maga határozhassa meg a kötbér mértékét.  

Discover more from NZP NAGY LEGAL

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading